Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

Közös egyénijelölt-állításról állapodott meg az MSZP-választmány Bajnaival

Megállapodott az MSZP választmánya Bajnai Gordonnal, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetőjével arról, hogy a jövő évi választáson választókerületenként egy közös jelöltnek kell indulnia a Fidesszel szemben.

Ezt Mesterházy Attila MSZP-elnök közölte a szombati tanácskozás szünetében újságírókkal. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy a kormányváltás nemzeti érdek, az ellenzék választási győzelmének feltétele pedig az összefogás.

Megállapodtak, hogy a parlamenti választásig hátralévő egy évben az MSZP és az Együtt-PM szövetség egymással egyeztetve állít jelölteket és kampányol az időközi választásokon, illetve arról, hogy önálló politikai akcióikkal nem gyengítik a másikat, nem egymás rovására építik a szervezetüket, toborozzák tagjaikat, választják ki jelöltjeiket.

A választmányi ülésen ugyanis - az MTI információja szerint - többen felrótták Bajnai Gordonnak, hogy az Együtt-PM szavazóinak jelentős része a szocialistáktól jött, és jelezték, nem volna jó, ha az új párt az MSZP-szervezetek kárára próbálna megerősödni.

Bajnai Gordon újságíróknak azt mondta: amikor miniszterelnök volt, az MSZP-vel közösen tudták kivezetni Magyarországot a gazdasági válságból. 2014 után megint erre lesz szükség, de látni kell, hogy a válság sokkal nagyobb, ezért széles és erős összefogás kell, ebben pedig megkerülhetetlen a szocialista párt - fűzte hozzá.

Elmondta: megállapodtak egy "forródrót" létrehozásáról, hogy a jövőben azonnal reagálni tudjanak, ha bárki viszályt szítana a két szervezet között.

Megerősítette, hétfőn kezdett öthetes országjárásuk végeztével készen állnak arra, hogy programegyeztetéseket kezdjenek az MSZP-vel.

Arra a kérdésre, hogy az általa szorgalmazott széles ellenzéki összefogásnak a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is része lehet-e, a volt kormányfő közölte: továbbra is úgy látják, először a két legnagyobb támogatottságú pártnak kell egyezséget kötnie. Jelezte ugyanakkor, hogy a jogállamiság ügyében a DK-t is partnernek tartják, így - mint korábban közölték - a három párt közösen hoz létre egy alternatív választási bizottságot, sőt oda az LMP-t is várják.

Mesterházy Attila elmondta: vannak ügyek, amikor a DK-val is konzultálnak, de úgy gondolják, a tárgyalások megkezdésének akkor van értelme, ha az Együtt 2014 is ott ül az asztalnál, az erős ellenzéki összefogás kulcsa ugyanis a két párt megállapodása. "Mindenki más ehhez még hozzá tud tenni, de alapvetően az a kérdés, hogy az MSZP és az Együtt 2014 hogyan tud megállapodni" - jelentette ki.

A miniszterelnök-jelölés nem került szóba - válaszolta egy kérdésre az Együtt-PM szövetség vezetője, és arról is beszámolt, hogy meghívta Mesterházy Attilát és Botka Lászlót, az MSZP-választmány elnökét az Együtt-PM elnökségi ülésére.

Bajnai Gordont azután hívta meg Mesterházy Attila az MSZP választmányi ülésére, hogy a volt kormányfő jelezte, szívesen részt venne a tanácskozáson, hogy személyesen érveljen az általa javasolt tárgyalási menetrend mellett.

Az Együtt-PM szövetség vezetője múlt pénteken kezdeményezte: az MSZP elnöke által korábban javasolt év végi, jövő év eleji megállapodás helyett pártja és a szocialisták már júniusban kezdjenek tárgyalásokat, és ősszel kössenek egyezséget. Mesterházy Attila válaszul érkező javaslatát - hogy ne várjanak még két hónapot, hanem azonnal kezdődjenek megbeszélések az MSZP, az Együtt-PM szövetség és a Demokratikus Koalíció között - azonban elhárította. Bajnai Gordon azzal érvelt, a tárgyalások megkezdése előtt felhatalmazást kell kérniük a választóiktól a programra, amely a választási szövetség alapja lehet.


Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×