A Kúria elnöke elmondta: a bizalom alapja az érdeklődés, amelyet a nyílt nappal is igyekeznek kiszolgálni. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor "a közintézmények iránti bizalom nem a legmagasabb". A tavaly megrendezett első kúriai nyílt napon másfél ezer látogatót fogadtak, most szombaton pedig már kora délelőtt sorban álltak a bejáratnál az érdeklődők, hogy megtekintsék az épületet - tette hozzá a főbíró.

Viviane Reding uniós biztosnak a magyar bíróságok függetlenségét megkérdőjelező nyilatkozataival kapcsolatos újságírói felvetésre a Kúria elnöke úgy válaszolt: ha az igazságszolgáltatást érik szakmai kritikák, arra reagálni kell, az Európai Bizottság tagja azonban politikus, nyilatkozataira tehát nem a bírósági szervezetnek kell megadnia a választ.

Az évkönyv bemutatóján részt vevő Solt Pál, a legfelsőbb bírói fórum 1990 és 2002 közötti elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: nem látja az ítélkezés függetlenségének veszélyét Magyarországon.

A volt főbíró a kúriai évkönyv kapcsán kiemelte: nem pusztán névváltoztatás, hogy tavaly óta Legfelsőbb Bíróság helyett Kúriának hívják a legfelsőbb bírói fórumot, hiszen nem csupán az egyik a magyar bíróságok közül. Elődje, a Legfelsőbb Bíróság évtizedeken át küzdött azzal, hogy elárasztották a fellebbezési ügyek, holott egy ország legfelsőbb bírói fórumának feladata nem egyedi ügyek eldöntése, hanem az ország ítélkezési gyakorlatának egységesítése, fejlesztése. A helyzet mára jelentősen változott, a Kúria tavaly óta nagy erőfeszítéseket tesz a jogegység biztosítása, fejlesztése érdekében, számos joggyakorlat-elemző csoport létesült, amelyekben kúriai bírák és a tudomány képviselői vizsgáljak az ítélkezési gyakorlatban jelentkező olyan elvi problémákat, melyek tisztázása nagy súlyú, jelentős számú egyedi ügy megnyugtató eldöntését segíti elő - fejtette ki Solt Pál.

A mintegy százoldalas évkönyv Áder János köszöntőjével kezdődik, amelyben a köztársasági elnök leszögezi, hogy jogállam és jogegyenlőség nem létezhet független igazságszolgáltatás nélkül.

A kiadvány részletesen bemutatja a legfelsőbb bírói fórum hatásköreit, feladatait, szervezetét és ügyforgalmát, továbbá több vezetőjének és bírájának személyes vallomását életútjáról, hivatásához és a Kúriához fűződő viszonyáról. Az évkönyv tartalmazza néhány nagy jelentőségű, a laikus közönség érdeklődésre is számot tartó döntés rövid, közérthető leírását, így többek között a közös tulajdon, illetve házastársi közös vagyon megszüntetése, üzletrész adásvételi szerződés, az áfa és az uniós jog viszonya, alkotmányos rend megváltoztatásának bűncselekménye, illetve egy ismert sportoló megölése ügyében.

A kiadvány (amelyet Kende Katalin szerkesztett) bemutatóját a Budapest 100 elnevezésű rendezvénysorozatba illeszkedő kúriai nyílt nap részeként tartották meg.

A kúriai nyílt napon az érdeklődők megtekinthetik az elnöki dolgozószobát, fogadótermet, dísztermet, rabmegőrzőt, és eközben tájékoztatást kapnak többek között a Kúria eredeti, Kossuth téri épületéből származó Justitia-szobor kálváriájáról, a tárgyalótermekben pedig fiatal jogászok mutatják be a tárgyalások menetét.

A Markó utcai épület előcsarnokában a Kúria múltjáról a Néprajzi Múzeummal közösen létrehozott tárlaton korabeli bútorok, épületbelsőket ábrázoló grafikák, rajzok, fotók, bírói pecsétek és más használati tárgyak idézik fel azt az időszakot, amikor a Kúria még az eredeti Kossuth téri Igazságügyi Palotában működött, amely ma a Néprajzi Múzeumnak ad otthont.