eur:
393
usd:
366.3
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin

Meghalt Beck Mihály

Életének 88. évében elhunyt Beck Mihály akadémikus, a komplex vegyületek kémiájának nemzetközi hírű szakértője - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

 A hétfőn elhunyt tudós több mint 250 tudományos publikáció és számos ismeretterjesztő írás szerzője vagy társszerzője volt, emellett 23 szabadalom fűződött a nevéhez. Életművét az MTA tavaly Akadémiai Aranyéremmel ismerte el.

Beck Mihály Szőregen született 1929. november 14-én, a Szegedi Tudományegyetemen 1952-ben szerzett vegyész oklevelet. A szegedi diákévek után az 1959-es londoni Koordinációs Kémiai Konferencia indította el hosszú és eredményes vegyészi pályáján. Kutatásainak gerincét a komplex vegyületek kémiája, termodinamikai stabilitásuk meghatározása, valamint kémiai tulajdonságaik reakciójának tanulmányozása alkotta.

Több új módszert is kidolgozott a komplexegyensúlyi állandók meghatározására, foglalkozott oszcilláló kémiai reakciókkal, fullerénekkel, a fémorganikus vegyületek kémiájával, elektromos kisülések hatására végbemenő kémiai folyamatokkal és reakciókinetikai kérdésekkel, előbb egy szegedi kutatócsoport élén, majd 1968-tól tanszékvezetőként Debrecenben.

A tanszéket 1990-ig vezette, időközben rektorhelyettese és egy éven keresztül megbízott rektora is volt az intézménynek. Doktori címe megszerzése után tíz évvel, 1973-ban az MTA levelező tagjává, 1979-ben rendes tagjává választották. A Kémiai Tudományok Osztályának elnöke volt 1976 és 1985 között, de később is aktív szerepet vállalt több akadémiai bizottság munkájában.

Beck Mihály a tudományos munka mellett fontosnak tartotta az ismeretterjesztést, az áltudományokkal szembeni kiállást. Munkatársaival végzett kísérleteik alapján egyebek mellett megsemmisítettek egy szabadalmat, amely mágneses eljárással ígért vízkőmentesítést. Tapasztalatai alapján született meg Tudomány - áltudomány című könyve az 1970-es években. A kémikus tudománytörténeti munkákat is írt, mások mellett Than Károly életéről.

Munkáját 1985-ben Állami Díjjal, 1992-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal, 1996-ban Polányi Mihály-díjjal ismerték el, 1999-ben megkapta az Arany János Közalapítvány Nagydíját, 2004-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Első komolyabb tudományos elismerése az 1964-ben átadott Akadémiai Díj volt. A Finn Tudományos Akadémia és a Mediterrán Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×