eur:
393
usd:
366.3
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin

A Moszad keze lehetett az Arctic Sea elrablásában

Valószínűleg Izrael tartóztatta fel az Arctic Sea nevű orosz hajót, mert az fegyvert szállított a Közel-Keletre, talán Iránnak vagy Szíriának - állítja több szakértő is a rejtélyes ügy kapcsán. Az orosz fegyverszállítás szóba került Dmitrij Medvegyev orosz és Simon Peresz izraeli államfő találkozóján is - egy nappal a sikeres mentőakció után.

Júliusban az Arctic Sea nevű orosz legénységű, Finnországból Algériába tartó teherhajó faárut szállítva eltűnt a nemzetközi vizeken. Kezdetben az incidens kapcsán kalóztámadásról beszéltek, ám ahogy egyre több részlet került nyilvánosságra az üggyel kapcsolatban, úgy szaporodtak a kérdések is, és ma már egyre többen állítják: az Arctic Sea nem csupán fát, hanem annál sokkal értékesebb és veszélyesebb rakományt is szállított.

Az orosz haditengerészet augusztus végén találta meg az elveszett járművet, amelynek az eltérítésével vádolt nyolc embert letartóztatták. Megvizsgálták a hajótörzset, amelyben azonban nem találtak semmi gyanúsat, így a hivatalos orosz magyarázat szerint az incidens hajóeltérítés volt, amelyet a haditengerészet egyetlen lövés nélkül megakadályozott.

Egyre több szakértő azonban nem hisz ennek a magyarázatnak, és azt állítják: az Arctic Sea-t valójában Izrael tartóztatta fel, mert a hajó fegyvert szállított a Közel-Keletre, Irán vagy Szíria számára.

Ezt a feltételezést vallja az Európai Unió raportőre is, aki az amerikai Time magazinnak adott interjújában azt mondta, Oroszország bizarr viselkedését csak egy hajónyi fegyver válthatta ki. Tarmo Kouts, az észt fegyveres erők egykori parancsnoka több évnyi hajózási tapasztalattal a háta mögött állítja: Moszkva verziója nem túl reális, és egyre valószínűbb, hogy valójában Izrael fogta el a teherhajót.

Kouts feltételezését Oroszország NATO nagykövete cáfolta. Dmitrij Rogozin azt üzente a szakértőnek, hogy inkább fogja be a száját.

Sok a kérdés, kevés a válasz

Moszkva továbbra is ragaszkodik az eddig hangoztatott és egyszerűnek tűnő verzióhoz. Az Arctic Sea orosz legénységgel a fedélzetén máltai jelzéssel Finnországból indult el július 22-én kevesebb mint kétmillió dollár (380 millió forint) értékű farakománnyal. A járművet nyolc orosz, illetve balti államokból származó kalóz térítette el két nappal később. A hajó helyzetét jelző készülékeket kikapcsolták, így haladt át a La Manche csatornán. Augusztus 12-én az eltűntnek hitt teherhajóhoz az orosz haditengerészet keresőakciót indított, majd egy héttel később meg is találta az Arctic Sea-t.

A hivatalos moszkvai magyarázat ellenére az incidenssel kapcsolatos kérdések egyre csak szaporodnak. Az eltérítők miért pont egy viszonylag kis értékű farakományt szállító hajót támadtak meg? Miért nem küldött vészjeleket? Miért tett váratlan látogatást Simon Peresz izraeli államfő Oroszországban egy nappal a sikeres mentőakció után, és miért tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy Izraelnek "konkrét bizonyítékai vannak arra, hogy orosz fegyverek szír és iráni közvetítéssel olyan terrorista szervezetekhez jutnak el, mint a hezbollah és a Hamász?

Miért várt olyan sokat Oroszország, hogy mentőakciót indítson a teherhajó megtalálására? És vajon mit értett azon az egyik gyanúsított kalóz testvére, amikor az észt televízióban azt mondta, hogy politikai játszmáról van szó?

Egyelőre nincsenek egyértelmű válaszol ezekre a kérdésekre, de az feltűnő, hogy a Kreml aránytalan nagyságú erőt mozgósított a hajó megkeresésére, hiszen torpedórombolók és tengeralattjárók is útnak indultak. Furcsa körülmény az is, hogy öt napig tartott az Arctic Sea megtalálása, miközben az orosz külügyminisztérium későbbi bejelentése szerint mindvégig tisztában voltak a teherhajó pontos koordinátáival.

Két katonai gépet küldtek a hajón tartózkodó legénységért és eltérítőkért, ráadásul előbbieket is fogva tartották, és több napig faggatták és távol tartották a hozzátartozóiktól és a médiától.Ez nem egyszerű kalóztámadás volt - állítja Mihail Vojtyenko, a nem szokványos tengeri esetekkel is foglalkozó orosz tengerészeti szaklap, a Szovfrakt szerkesztője. Hozzátette: még soha nem látott ehhez hasonló estet, és furcsállja, hogy a világ legjobban őrzött vizein tűnt el a hajó. Nem lehet hetekig rejtegetni egy teherhajót kormányzati beavatkozás nélkül - állítja.

Vojtyenko - és más szakértő is - azon a véleményen van, hogy a titkos rakomány akkor kerülhetett az Arctic Sea-re, amikor finnországi indulása előtt Kalinyingrádban készítették fel az útra. Nem mellesleg a balti-tengeri kikötőváros az orosz csempészek központi helyének számít.

"Mi csak egy egyszerű hajózási vállalat vagyunk"

Nem alaptalan az a feltevés, hogy az Arctic Sea jelentős fegyverarzenált szállított Szíriába és Iránba. Az elmúlt években az izraeli kormány már többször hangot adott aggodalmának, hogy Oroszország MiG-31-es vadászrepülőket tervez eladni Szíriának és Iránnak.

A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az izraeliek fogták el a hajót, amelynek titkos rakománya Szíria vagy Irán felé tartott - állítja határozottan Julia Latynina, egy moszkvai rádió neves kommentátora, aki szerint hatalmi játszma zajlik Izrael és Oroszország között.

A Time-nak nyilatkozott a hajót üzemeltető orosz vállalat alelnöke aki állítja: semmilyen titkos szállítmányról nem tud. Mi csak egy egyszerű hajózási vállalat vagyunk, és csak azt tudjuk, hogy eltérítették a hajónkat - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×