Jelenleg egy megtorpanás tapasztalható a lakáspiacon, mind az árak növekedésének dinamikája, mind pedig a tranzakciók száma is jelentősen lecsökkent, Budapesten például szinte feleződtek, ami mindenképp egy figyelmeztető előjelként értékelendő – fogalmazott a Takarék Index projektvezetője az InfoRádiónak. Ugyanakkor továbbra is igaz az, hogy a jó minőségű és jó lokációs adottságú ingatlanok esetében nem idegen az, hogy alku nélkül kerüljön sor az értékesítésükre, sőt van példa már licitre is – tette hozzá Incze Zsombor, aki szerint „most válik el a búza az ocsútól”, vagyis, hogy a jó lakások valóban jó áron mennek el, de már nem lehet a korábbiakhoz hasonlóan szinte bármit bármilyen áron eladni.
A megtorpanás – a korábbi elemezések tükrében – nagyban köszönhető a szuperállampapírként is aposztrofált MÁP Pluszt bevezetésének,
ami jelentősen befolyásolhatta a befektetői keresletet, tette hozzá a szakértő, hiszen az egy hozambeli minimumot határozott meg a lakásbefektető számára is. És főként Budapesten, valamint a népszerűbb városokban az látható, hogy a lakáspiaci hozam szintje már 5 százalék körül mozog, aminek a feltornázására egy lakáspiaci befektetésnél ugyan mindig van mód, hitelből történő lakásvásárlás esetén akár 6-10 százalék is elérhető, ugyanakkor ennek a kockázati szintje igen jelentősen magasabb, mint egy állampapír-befektetés esetén.
A Takarék Index azt is vizsgálta, elsősorban a vidéki városok tekintetében, miután Budapest egy nagyon komplex és összetett kérdés, hogy a különböző építőipari beruházások, mint a városfejlesztés, új gyárak és irodaházak építése hogyan befolyásolják a lakásárakat. Ebből kiderült, hogy ezek általában egy adott település lakosságmegtartó, -vonzó képességére vannak hatással, így a lakosság számán keresztül áttételesen hatnak a lakásárakra. Így például azokon a településeken, Győr, Debrecen, Tatabánya, Szeged Kecskemét, ahol nagyobb beruházások valósultak meg, ott a lakáspiaci árdinamika is sokkal jelentősebb volt – magyarázta a szakember, megjegyezve: talán Miskolcot leszámítva, ahol némi lemaradás volt korábban tapasztalható a lakásárak növekedésének dinamikájában ahhoz képest, hogy mekkora részben részesült gazdaságfejlesztési célú fejlesztésekből. Ugyanakkor a frissebb adatokon az látszik, Miskolc sem egy lemaradó régió, csak talán „később ébredt”.