eur:
387.68
usd:
356.99
bux:
68854.65
2024. május 17. péntek Paszkál
Health worker holding patients hand
Nyitókép: seb_ra/Getty Images

Elindultak az ellenőrzések az egészségügyben: mást várnak a háziorvosok, és mást a kamara

A háziorvosok kollegiális vezetője, Békássy Szabolcs azt mondta az InfoRádióban, hogy a Belügyminisztérium által nemrég elrendelt ellenőrzések célja hosszú távon nem a bírságolás, hanem egy átfogó kép kialakítása az egészségügyi ellátórendszer humánerőforrás-helyzetéről. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára pedig arról beszélt, hogy főként financiális okai lehetnek a nem megfelelő hatékonyságú kórházi munkavégzésnek.

Nemcsak a kórházak, hanem a teljes egészségügyi ellátórendszer átfogó ellenőrzését kezdte el a napokban a Belügyminisztérium. Ezek érintik a járóbeteg-szakellátó- és a házi orvosi rendelőket is. Békássy Szabolcs azt mondta az InfoRádióban, hogy a teljes körű megfigyelések célja hosszú távon nem különböző bírságok kiszabása lehet, hanem inkább az, hogy a döntéshozók átfogó képpel rendelkezzenek arról, hogy milyen mértékben áll rendelkezésre humán erőforrás az egészségügyben, illetve arról, hol vannak esetleg hiányosságok a minimális szakmai és tárgyi feltételekkel kapcsolatban.

Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint az átvilágítás fontos lehet a teljes ellátórendszer újrastrukturálása kapcsán, valamint a magánerőforrás megfelelő felhasználása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a magyar egészségügyi ellátórendszer „rendkívül kórházcentrikus”, ezért bizonyos területeken beavatkozás szükséges.

Mint fogalmazott, az alapellátás szintjén sokkal szélesebb körű szolgáltatásokat kellene biztosítani, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy átfogó képpel rendelkezzen a döntéshozó a rendelkezésére álló lehetőségekről.

Békássy Szabolcs hangsúlyozta: csak a háziorvosi praxisok ellenőrzésével kapcsolatban vannak információi. Úgy véli, „rendkívül rossz fényt vet az egész háziorvos-társadalomra”, hogy múlt héten bizonyos sajtóorgánumok tavalyi ellenőrzésekkel kapcsolatban közöltek beszámolókat, amelyek nem hozhatók összefüggésbe a mostaniakkal. Megjegyezte: azok a vizsgálatok azért indultak, mert a háziorvosok finanszírozási rendszerében jelentős változás történt. Ezzel kapcsolatban annak járt utána még 2023-ban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), hogy egyes praxisok miért jutottak kevesebb forráshoz az új rendszerben. Végül megállapították, hogy bizonyos, több telephelyes praxisok esetében néhány telephely „elnéptelenedett” az elmúlt években, így ezeken a helyeken felfüggesztették a rendeléseket. Ugyanakkor Békássy Szabolcs hozzátette, hogy az adott praxishoz tartozó betegek teljes körű ellátása továbbra is megvalósult az érintett intézményekben.

Kiemelte, hogy idén már korábban is elrendeltek ellenőrzéseket háziorvosi praxisokban – például Bács-Kiskun vármegyében. Ott az ellenőrzött intézményekben mindent rendben találtak, száz százalékban rendelkezésre álltak a személyi feltételek is. Békássy Szabolcs szerint ez is azt bizonyítja, hogy hitelesek azok az adatok, melyek szerint havonta több mint hétmillió orvos-beteg találkozás valósul meg az alapellátás szintjén. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos közölte:

a háziorvosok „jól szervezetten, a működési engedélyükben előírt módon szervezik a rendeléseiket”.

Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a mostani ellenőrzések kielemzése után talán lehet majd változtatni azon a rossz tendencián, hogy vannak „tartósan betöltetlen körzetek” is a magyar egészségügyi rendszerben.

Jogi szakértő: a nyílt helyzetfeltárás támogatható, csak ne sértsen emberi jogokat!

Mina András orvos-jogász még nem volt tanúja a Belügyminisztérium által elrendelt ellenőrzésnek, elmondása szerint csak kollégák, ismerősök beszámolói alapján tud véleményt formálni a kérdésben. Mint mondta, azt nem lehet vitatni, hogy a fenntartó rendelkezik többféle jogosítvánnyal a kórházak üzemeltetésével, működtetésével vagy ellenőrzésével kapcsolatban. Mindezek alapján teljesen törvényszerű az egészségügyi dolgozók, illetve a munkájuk ellenőrzése. Ugyanakkor az egészségügyi jogi szakértő hozzátette, hogy az ellátórendszer ellenőrzése nem valósulhat meg olyan környezetben vagy körülmények között, amely a betegek számára aránytalan terhet, sérelmet jelent. Komoly aggályokat vetne fel, ha az emberi méltóságot sértő helyzetek jönnének létre egy-egy ellenőrzésnél.

Úgy értesült, hogy akár időponttól, szakmai körülménytől függetlenül beléphetnek az illetékesek a rendelőkbe, és bármikor kérdezhetnek, adatokat rögzíthetnek. Mina András figyelmeztetett: az észszerű korlátokat, kereteket be kellene tartani ilyenkor. Úgy véli, nem szerencsés például éjszaka benyitni egy kórterembe vagy a betegek létszámát ellenőrizni, mert ezek a szobák az érintettek gyógyulásának, pihenésének a helyszínei, ahol nyugalomra van szükségük. Ráadásul a páciensek gyakran nem is a betegágyban fekszenek, hanem adott esetben elmennek sétálni vagy a mellékhelyiségbe, ilyenkor bizonyos jogokat sérthetnek az ellenőrzések.

Mina András arról is beszélt, hogy időnként indokoltan akár zárójelentés nélkül is hazaengedhetnek betegeket a kórházból, a zárójelentés pedig ilyen esetben utólag kerül fel a felhőbe. Kérdés, hogy ilyenkor biztosan igazolható lesz-e, ha például valamilyen ellátási sérelem vagy visszásság történik egy beteggel? A szakértő szerint

az ellenőrzések célkitűzéseit „nehezen értelmezi a szakma”, de megjegyezte azt is, hogy bizonyos indokok érthetők, és akár fontos tényekre, körülményekre is rávilágíthatnak.

„Az például mindenképpen hasznos lenne, ha kiderülne, hogy az egészségügyi dolgozók milyen leterheltség mellett, esetleg milyen átfedésekkel dolgoznak. Néha bele kellene gondolni abba is, hogy például jó néhány kórházban dolgozó orvos, amint lejár a munkaideje, átrohan valamilyen magánrendelőbe, és ott folyatja a betegek kezelését” – magyarázta.

A szakértő kifejtette: bár sokak szemében úgy tűnik, mintha három különböző orvos dolgozna három különböző helyen, ezzel szemben néhol az a helyzet áll fenn, hogy ugyanaz az egy orvos lát el minden egyes beteget egy településen és környékén. Úgy véli, az ellenőrzéseknek fontos hozadéka lenne, ha rávilágítanának olyan jelentős problémákra, minthogy a túlterheltség miatt nem jut idő számos súlyos beteg ellátására, nincs elég dolgozó és kapacitás, nincsenek elérhető időpontok egyes szakrendelőkben vagy nem biztosított megfelelő idejű rendelés.

„Tisztábban lehetne ránézni az egészségügyre, ha látnánk ezeket az adatokat. Az más kérdés, hogy ha ezek az információk valóban ilyen tényeket szolgáltatnának, akkor kapnának-e kellő publicitást akár a döntéshozók oldaláról, akár a közvélemény oldaláról?” – tette fel a kérdést Mina András.

Mint fogalmazott, egyáltalán nem mindegy, hogy belső felhasználásra gyűjtik ezeket az ellátással kapcsolatos információkat, adatokat, vagy egy nyílt helyzetfeltárás a cél. Utóbbit mindenképpen támogatná azzal a kitétellel, hogy

ne sérüljenek se a betegek, se az egészségügyi dolgozók emberi jogai.

Úgy véli, nem túl szerencsés például, ha egy intim helyzetben beteget ellátó orvosnak vagy szakdolgozónak „csapot-papot ott kell hagynia” azért, hogy jelentsen magáról, a tartózkodási helyéről és egyebekről.

A jogi szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy csak részletesen kidolgozott adatvédelmi rendszerben történhet adatfelvétel akár betegek, akár szakdolgozók esetében. Mint mondta, szabályozni kell, hogy mit lehet kérdezni, milyen adatokat lehet gyűjteni, mit lehet feldolgozni azokkal, milyen eljárások engedélyezettek, illetve mennyire kell tiszteletben tartani a személyes adatokat.

A MOK főtitkára szerint a forráshiány a legfőbb probléma

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára azt mondta az InfoRádióban, hogy a Belügyminisztérium által kezdeményezett ellenőrzésekről elsősorban a sajtóból, illetve részben kollégáktól szereztek információkat. Úgy gondolja, „semmiképpen sem ördögtől való”, hogy a hatóságok vizsgálódnak. Svéd Tamás jelezte, hogy korábban a kamara számos, az egészségügyet érintő problémát feltárt, így például beszámoltak arról is, hogy tapasztalataik szerint bizonyos ellenőrző funkciók leépültek, a hatóságok pedig részben megszűntek, részben kormányhivatalokba olvadtak, miután elfogytak a dolgozóik. A MOK üdvözölné, ha az ellátórendszer működési feltételei (sterilitás, műszerezettség) kerülnének az ellenőrzések fókuszába.

Ezzel szemben a MOK nem biztos abban, hogy a nemrég elindított ellenőrzések „biztosan a legjobb ponton keresik majd a hibákat”. Svéd Tamás hozzáfűzte: nem azt látják, hogy azért lenne kevésbé adekvát ellátás a kórházakban, mert onnan az egyébként is alacsony létszámú orvosok és szakdolgozók hiányoznának vagy „a munkaidejükben ellógnának”, hanem sokkal inkább

financiális okai lehetnek a nem megfelelő hatékonyságú munkavégzésnek.

További probléma a munkaerőhiány, valamint a műszerezettség és az orvosi eszközök kérdése. A főtitkár szerint a legtöbb gond, hiányosság arra vezethető vissza, hogy „nem megfelelő módon fizetik meg a kórházakat, illetve azok dolgozóit az elvégzett beavatkozások után”.

Hozzátette: a kórházi adósságok folyamatosan növekednek, ami az elavult finanszírozással együtt sok helyen előidézhet olyan helyzetet, hogy megfelelő támogatás hiányában arra kényszerülnek a kórházak, hogy a betegek adekvát ellátása elhúzódik, és „néhány nappal tovább fektetik az adott osztályon” az érintetteket.

„Ennek a helyzetnek a finanszírozási hozzáigazítása nélküli puszta ellenőrzése és megakadályozása valójában még inkább növelni fogja a kórházi adósságokat”

– figyelmeztetett a MOK főtitkára.

Svéd Tamás úgy fogalmazott, „nem lehet egyetlenegy huszárvágással rendet vágni” az egészségügyi ellátórendszerben. Emlékeztetett, hogy a kamara már sokszor felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy további források bevonására lenne szükség. Úgy véli, az államháztartásból a közellátásra elkülönített négy százalékos GDP-arányos ráfordítás nem elegendő, ráadásul a nemzetközi összevetésben is nagyon alacsonynak számít. A főtitkár szerint ilyen körülmények között „nem lehet európai szintű ellátást nyújtani” Magyarországon, ezért a rendszer teljes átalakítását szorgalmazzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: százszázalékos biztonság minden intézkedés ellenére sincs

Kis-Benedek József: százszázalékos biztonság minden intézkedés ellenére sincs

A Robert Fico elleni merényletnek hatása lehet az európai parlamenti választási kampányra is, ám a politikusokat a választások előtt nehéz lesz meggyőzni arról, hogy távolságot tartsanak az emberektől – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora.

Hankó Balázs az Arénában: roppant veszélyes az új uniós felsőoktatási javaslat

Az Európai Bizottság továbbra sem válaszol a magyar kormány novemberi levélére – mondta a június végén lejáró Erasmus-megállapodás jövője kapcsán Hankó Balázs az InfoRádió Aréna című műsorában. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára beszélt a Pannónia Ösztöndíjprogramról, a felsőoktatási bérek rendezéséről és a felvételizők számának alakulásáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.17. péntek, 18:00
Sándor Ildikó
néprajzkutató, a Hagyományok Háza Közművelődési és tudományos szakcsoport vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×