Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikusa az intézet laboratóriumában, Debrecenben 2016. május 31-én. Krasznahorkay Attila és munkatársai egy elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párokat, és az előrejelzésekhez képest olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni. A nemzetközi tudósközösség azt feltételezi, hogy egy új, ötödik erőt, vagyis a gravitáción, az elektromágneses kölcsönhatáson, az erős és a gyenge magerőn kívül a természet ötödik alapvető kölcsönhatását sikerült a magyar kutatóknak kimutatni.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Magyar fizikusok felfedezése vihet közelebb a világegyetem titkához

Magyar fizikusok felfedezték a természet ötödik kölcsönhatását. A debreceni Atommagkutató Intézet tudományos osztályvezetője az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában azt mondta: ez az úgynevezett sötét anyag a világegyetem jobb megismerését is lehetővé teszi. Ennek ugyanis eddig az öt százaléka ismert.

Egy új részecskére utaló nyomokat találtak a berillium-8 atommag legerjesztődése során, illetve most, legújabban, amit a sajtó felkapott, a hélium-4 esetén is – fogalmazott az InfoRádiónak Krasznahorkay Attila. A felfedezések egy új spektrométernek köszönhetőek, amely a nagyenergiás elektronok és pozitronok detektálására szólgál, megmérve ezek energiáját, valamint az egymáshoz képesti szögét is.

Az eszköz egyedülálló,

sehol a világon nem létezik ilyen nagyhatásfokú és jó energiafelbontású spektomérer, tette hozzá a debreceni intéztet tudományos osztályvezetője.

Az a terület, amelyet az Atommagkutató Intézetben jelenleg vizsgálnak, az az atommagfizika és a részecskefizika között van valahol, miután az előbbi tudománynak túl nagyok, míg utóbbinak túl kicsik ezek az energiák, így érthető módon, ennek megfelelően ezt eddig még senki nem vizsgálta – magyarázta a szakember.

Az új részecskéről azt már kiderítették, hogy egy elemi bozon, amelyek rendszerint egy kölcsönhatáshoz kapcsolódnak, erős, vagy gyengébb kölcsönhatáshoz, magyarázta a szakember. Ilyen bozon például a foton, ami többek között a fény elemi részecskéje.

A most talált bozon azonban az eddigi elméletekkel, a részecskefizika sztenderd modelljével, amivel egyébként jelenleg a látható világunk összes jelenségét értelmezni tudjuk, nem értelmezhető, vagyis ez nem tudja leírni az új részecskét.

Emiatt mondják azt róla, hogy ehhez egy új kölcsönhatás tartozik, az ötödik kölcsönhatás, ami

talán értelmezni tudja a sötét anyaggal kapcsolatos felfedezéseket is

– fogalmazott Krasznahorkay Attila.

A sötét anyag kifejezést a csillagászok vezették be annak értelmezésére, hogy a csillagok mozgását a galaxisokban le tudják írni. Misztikusan hangzik az egész, jegyezte meg a tudományos osztályvezető, pedig a középiskolában már megtanultuk, hogy a Naprendszerben a bolygók mozgását a Newton-törvényekkel értelmezni tudjuk. Ugyanígy próbálták meg értelmezni a sokkal nagyobb távolságokban található galaxisokban a csillagok mozgását, de sajnálatos módon ez egyáltalán nem sikerült – tette hozzá. A Newton-törvények azt mondják, hogy minél távolabb van a galaxis magjától egy csillag, annál kisebb sebességgel kellene mozognia. A megfigyelt sebességek viszont egyre növekednek, amit kifele haladunk a centrumból, ennek az értelmezésere vezettek be egy eddig láthatatlan, ismeretlen anyagot, amit sötét anyagnak nevezetek el.

A sötét anyaggal kapcsolatban a csillagászok azt állítják, hogy

mindössze 5 százalékát ismerjük az anyagnak, ami a világegyetemet alkotja, a maradék 95 százalékát nem. Vagyis egy óriási szám, amit nem ismerünk, ehhez vezethet most közelebb az új részecske, és általa a világegyetemet is jobban megismerhetjük.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) háromoldalú egyeztetésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak a jövő évi béremelésről. A minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékos növekedéssel 396 ezer forintra nő. A nettó bérek az szja-csökkentés miatt ennél nagyobb mértékben emelkedhetnek: a minimálbéresek kézhez kapott fizetése 17,2 százalékkal, a garantált bérminimumot keresőké 13,3 százalékkal lehet magasabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×