Az Alcmonavis poeschli az eddigi legkorábbi ismert madárhoz, az Archaeopteryxhez hasonlóan nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt. A most felfedezett madárfaj azonban nemcsak nagyobb, de fejlettebb is volt, mint az Archaeopteryx. Ősi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa szerint azonban kérdéses lehet, hogy valóban új fajról van-e szó.

Mint mondta: a most felfedezett egykori élőlény nagyobb volt, mint korábban talált társa. Az ujjpercek hossza is nagyobb, illetve a felkarcsonton olyan izmok tapadnak, melyek a repülésért felelnek az Alcmonavis poeschlinél. Ezen anatómiai, csonttani jellemzőkben vannak nagy különbségek. Hozzátette:

nem lepődne meg, ha későbbi tanulmányok arra jutnának, hogy nem kellett volna új névvel illetni.

Valamennyi jurakori ősmadár-fosszíliára a Bajorországban lévő Solnhofer-szigetcsoportban bukkantak. A késő jurában ez a terület szigetvilág volt a Tethys-óceán szélén. Száraz és csapadékos évszakok váltották egymást, a hőmérséklet viszont egyenletesen meleg volt – magyarázta Ősi Attila. A dél-németországi terület akkor öblökkel tarkított tengerpart volt, itt a csendes vízű lagúnákban mészkő képződött, amely megőrizte a szárazföldön elhullott és oda sodródott állattetemeket.

Eddig az 1861-ben felfedezett Archaeopteryx számított az egyetlen jura korszakban élt ismert madárfajnak.

Ez az állat jelenti a hüllők és a madarak között átmenetet és bizonyítja, hogy a mai madarak a ragadozó dinoszauruszok közvetlen leszármazottai.

Ősi Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy nem minden tollas dinoszaurusz számít madárnak, mert a toll előbb volt mint a madár.

"A toll a ragadozó dinoszauruszoknál már jelen volt, és nem a repülés végett alakult ki, hanem eredetileg az állandó testhőmérsékletet volt hivatott biztosítani az új típusú kültakaró, úgy, ahogy az emlősöknél a szőr.

A tollak repülésre való használata egy másodlagos történet".

Az új madárfajnak nem találták meg sem a koponyacsontját, sem a tollát, de az Archaeopteryx fajhoz tartozó fosszíliák között 150 millió éves tollakra is bukkantak korábban a kutatók.