Áder János diákoknak tartott interaktív előadásán elmondta, a klímaváltozásnak nemcsak a környezeti, hanem a társadalmi hatásai is fontosak.

A föld népessége száz év alatt három és félszeresére nőtt, részben ehhez kötődően jelentősen bővült a fogyasztás, amely ráadásul rossz szemléletű is, így természeti tőkénket éljük föl

- közölte az államfő.

A klímaváltozás következtében a legszegényebb országok válnak a legvédtelenebbé, ennek pedig akár egész földrészekre kiterjedő hatásai is lehetnek - mondta Áder János. Hozzátette: az ismétlődő migrációs hullámok is összefüggésben vannak a klímaváltozással.

Az előrejelzések szerint 2100-ig - amennyiben a jelenlegi folyamatok folytatódnak - 90 centiméteres tengerszint-emelkedéssel kell számolni, ami miatt 250-300 millió embernek kell elhagynia lakóhelyét - tudatta az elnök.

A hidrológiai ciklus felbomlása miatt kevesebb csapadék érkezhet, az időbeli eloszlása pedig szélsőségesebbé válik, egymástól akár néhány száz kilométerre alakulhat ki aszály és a korábbinál intenzívebb árvíz.

A természeti katasztrófák által okozott károk növekedésével, a termőföld minőségének romlásával, invazív fajok, valamint, régi, elfelejtett vagy korábban elő nem forduló betegségek megjelenésével kell számolni

- közölte az államfő.

Az előrejelzések szerint 2100-ra a jelenlegi nyolcmillió faj közül egymillió eltűnik, ez a folyamat tízszer gyorsabb mint bármikor korábban - mondta Áder János.

A klímaváltozás hatásainak 80-90 százalékát a vízen keresztül érzékeljük.

A felszíni, folyékony édesvíz aránya a Földön 0,007 százalék, ám ennek csak csekély része fogyasztható tisztítás nélkül.

Áder János a jelenlévő diákokhoz szólva hangsúlyozta, mindenki a saját környezetében is tehet lépéseket a klímavédelem érdekében. A lakás hőmérsékletének egyetlen fokos csökkentése 7 százalékkal mérsékli az energiaigényt, de a műanyag-felhasználás egy része is egyszerűen kiváltható - ismertette.