Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Londoni győzelem és világcsúcs a Duna Arénában

A London Roar az Iron csapatát megelőzve nyerte a Nemzetközi Úszóliga (ISL) budapesti állomását.

A szombati versenynapot követően a Kapás Boglárkával és Bernek Péterrel felálló London Roar várta az élről a rövidpályás viadal folytatását 251,5 ponttal, második a Los Angeles Current 212,5, harmadik a kilenc magyarral induló Iron 203,5-tel, negyedik a New York Breakers volt 142,5 ponttal.

Az első négy szám alatt - férfi és női 100 méter gyors és 100 méter mell magyarok nélkül - két pontra jött fel a második helytől Iron. Női 400 méter gyorson Késely Ajna és Kapás Boglárka lépett először rajtkőre a hazai úszók közül, előbbi egyéni csúcsát több mint két másodperccel megjavítva 4:01.27 perces idővel nyert, utóbbi harmadikként csapott célba. Ugyanebben a számban a férfiaknál Milák Kristóf is élete legjobbját úszta 3:39.37-tel.

Az első "duplázós szám" a női 4x100 méteres vegyesváltó volt, itt az Ironnak nem sikerült nagyot alkotnia, és tovább nőtt a hátránya a magabiztos londoniakkal szemben.

A verseny második etapja a 200 méter vegyessel indult, a férfiaknál Verrasztó Dávid hatodik lett, a nőknél Hosszú Katinka nyert, Jakabos Zsuzsanna ötödikként zárt. 50 méter pillangón Szabó Szebasztián győzött 22.20 másodperces egyéni csúccsal, egyben országos rekorddal, Milák Kristóf a negyedik lett. Bohus Richárd 100 méter háton hatodik lett. A nőknél ebben a számban megszületett az ISL történetének első világrekordja, a 19 éves ausztrál Minna Atherton Hosszú Katinka 55.03 másodperces csúcsát megdöntve, 54.89-cel diadalmaskodott.

A 4x100 méteres férfi gyorsváltók küzdelmét újra a londoniak nyerték, az Iron az utolsó szakaszt a harmadik helyről kezdte.

A harmadik szakasz a 200 méter pillangóval rajtolt, a nőknél Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna és Kapás Boglárka is vízbe ugrott: sorrendben az első, a negyedik és az ötödik helyet vitték el. A férfiaknál Milák Kristóf 1:49.98-as egyéni csúccsal nyert.

A viadal utolsó két számában az úgynevezett csillagszóró futamot rendezték meg: a nőknél - magyar versenyző nélkül - Ranomi Kromowidjojo nyert az Ironból. A férfiaknál Szabó Szebasztián az első körben kiesett, itt végül londoni győzelem született.

Az ISL budapesti állomásának legértékesebb versenyzője (MVP) Hosszú Katinka lett 47 ponttal.

Az ISL-sorozat állomásain egyszerre négy csapat küzd egymással, együttesenként 12 férfi és 12 női úszó vehet részt egy viadalon, egy számban klubonként két úszó versenyez, a helyezések alapján pontokat kapnak a csapatok, így alakul ki a végső sorrend. Az egyéni számokban, 9, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 pontot kapnak a csapatok, a váltók dupla szorzóval járnak, az úgynevezett csillagszóró futamban - amelyben az 50 méter gyorsot egymás után háromszor kell leúszniuk a versenyzőknek, de mindegyik végén feleződik a mezőny - pedig akár triplázni is lehet.

Az ISL alapszakaszának még az Egyesült Államokban, illetve Londonban lesz egy állomása, a résztvevő nyolc csapat közül a két-két legjobb amerikai és európai együttes jut a Las Vegasban sorra kerülő decemberi döntőbe.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×