A Világbank adatai szerint 2022-ben a világszerte indított hazautalási tranzakciók összesített értéke elérte a 790,88 milliárd amerikai dollárt, ami az adott év globális GDP-jének 0,8 százalékát tette ki, és ez a szám évek óta fokozatosan növekszik. A hazautalásokat jellemzően a külföldön munkát vállaló dolgozók kezdeményezik, akik így támogatják az otthon maradt családjukat. Így főleg olyan országokban magas az ilyen tranzakciók mértéke, ahonnan sokan vándoroltak ki munkavállalás céljából.

"Az ukrajnai hazautalások folyamatosan és nagyon régóta teszik ki jelentős hányadát az Ukrajnában élők bevételeinek, illetve az ukrán GDP-nek" – mondta az InfoRádiónak Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Az elemző szerint az látható, hogy a 2014-es krími támadás és a 2022-es invázió után is jelentősen növekedtek az ilyen jellegű tranzakciók a bevételeknél, ekkor évente átlagosan elérték a 13 142 millió dolláros értéket. A legjelentősebb növekedés viszont 2005 és 2013 között volt, ebben az időszakban átlagosan az ukrán GDP 4,1 százalékát tették ki a hazautalások. Az utóbbi másfél-két év során viszont megfigyelhető egyfajta csökkenő tendencia is. Hozzátette,

egyelőre nincsenek pontos adatok arról, hogy a 2023-as évre mekkora összeget tettek ki az ukrán hazautalások, de az eddigi becslések 15 700 millió dollárra teszik.

Ez jelentősen kisebb, mint a 2021-es, 18 060 millió dolláros összérték – szögezte le az elemző. A visszaesésnek több oka is van:

• egyrészt a 2022-ben kitört háború hatására jóval többen a családjukkal együtt hagyták el Ukrajnát, ami azt jelenti, hogy nem maradt az országban olyan hozzátartozójuk, akinek banki úton folyósítanának,
• másrészt a menekültek egy jelentős része nő és gyerek, illetve időskorú személy, és az ő munkavállalásuk több akadályba ütközött, esetenként pedig kevesebb munkabért kaphatnak, mint a férfi menekültek.

Ezenkívül nagyon sok olyan adminisztratív feltétel is volt, ami akadályt jelentett a külföldről történő átutalások indításához – tette hozzá Szigethy-Ambrus Nikoletta. Még 2022 szeptemberében sikerült kieszközölni egy megállapodást az Európai Bizottság és az Ukrán Nemzeti Bank között, ami rendelkezik az utalási költségek csökkentéséről, a díjak teljes összegének közzétételéről, valamint a transzferdíjakról és a devizaárfolyam-különbözetről is. Ezenkívül további célként fogalmazták meg a két szervezet között, hogy fenntartsák a szolgáltatás hozzáférhetőségét az ügynökök hálózata és a digitális szolgáltatások fejlesztésével.

A személyes transzferek mellett zsugorodni kezdett a külföldről érkező munkabérek mennyisége is: 2022 januárjában a bruttó külföldi munkavállalói jövedelem értéke elérte az 1 140 millió dollárt, egy évvel később ez az összeg már csak 993 millió amerikai dollár volt. Idén januárra az ilyen típusú bevételek mennyisége még tovább csökkent, egészen a 815 millió dolláros szintre. Emögött két dolog állhat: dönthettek úgy a munkavállalók, hogy kiköltöznek a munkáltató országába és onnan folytatják tevékenységüket, illetőleg lehetséges, hogy sok foglalkoztatás megszűnt, és így a tranzakciók közül is kikerült.

Az elemző elmondta,

ha a szűkebb régiót vesszük, akkor akkor a hazautalások terén főként az Ukrajnával szomszédos országok, Oroszország, Románia és Lengyelország a vezető a hazautalásokban.

Oroszországban 2019-ben volt a legmagasabb eddig a hazautalások értéke, ekkor több mint 10 milliárd dollár értékben érkezett be ilyen jellegű pénz az országba. Románia szintén dobogós, 2015 és 2021 között folyamatos emelkedés figyelhető meg a hazautalásoknál, mivel rengetegen vállalnak külföldön munkát, és az ilyen jellegű tranzakciók száma folyamatosan emelkedik, 2022-ben már összesen 8 660 millió dollárnyi pénzt küldtek haza a román munkavállalók. Lengyelországban tapasztalható még ilyen trend a szakértő szerint, ami egybevág a lengyelországi kivándorlás magas arányával.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint globális tekintetben a hazautalások rekordját szintén azok az országok tartják, ahol magas a külföldi munkavállalás aránya: 2023-ban India (125 milliárd amerikai dollár), Mexikó (67 milliárd dollár), Kína (50 milliárd dollár), a Fülöp-szigetek (40 milliárd dollár), valamint Egyiptom (24 milliárd dollár) volt a lista élén. Európában jelentős volt még a hazautalások mértéke Franciaországban (34 milliárd dollár) és Németországban (19 milliárd dollár) is.