INFORÁDIÓ
2022. június 30. csütörtök
Pál

charles michel

eu

eu-csúcs

ukrajna

grúzia

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (k) és Aleksandar Vucic szerb elnök (j) az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án.

Charles Michel szerint döntő pillanathoz érkeztünk

Infostart / MTI
Újabb cikkünk a témában:

Kezdődik az uniós csúcs Brüsszelben, a téma a bővítés.

Az Európai Tanács (EiT) európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Grúzia számára is - jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő EiT elnöke Brüsszelben csütörtökön.

Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.

A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel - húzta alá az Európai Tanács elnöke.

Az EU-bővítéssel kapcsolatban most várható döntések történelmi jelentőségűek, ugyanis meghatározzák az európai jövőt, a kontinens stabilitását, biztonságát és jólétét - tette hozzá.

Elmondta: a tagállami vezetők mélyreható tárgyalást fognak folytatni Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának - reményei szerint - mihamarabbi megkezdéséről. Áttekintik továbbá mindazon erőfeszítések eredményét, melyeket Bosznia-Hercegovina az intézmények jó működésének érdekében tett - mondta.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az "EU nincs ott, ahol lennie kellene" a Nyugat-Balkán tekintetében. Kijelentette: az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és a Észak-Macedóniának, ugyanakkor utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása - mint mondta - rendkívül elkeserítő. Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert -szavai szerint - nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntésket.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Erre azért van szükség, mert sok éven át keményen dolgoztak annak érdekében, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket - emelte ki.

"A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon" - fogalmazott. Hozzátette: Németország e cél érdekében fog dolgozni.

Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban. Hozzátette ugyanakkor: Koszovó sosem keresett más partnert, mindig is az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedett és együttműködésre a NATO-val.

"Nagyfokú igazságtalanságnak" nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat.

Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: Belgrád soha semmiféle szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak - vélte.

A koszovói elnök hozzátette: Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását.

Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, kész nyílt beszélgetést folytani az európai jövőről, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tárgyalások "jó eredménnyel" zárulnak majd a Nyugat-Balkán számára.

"Ha sikerül, jó lesz. Ha nem sikerül, akkor is hálásak leszünk az Európai Uniónak a befektetésekért és a nagyfokú támogatásokért" - fogalmazott a szerb elnök, majd hozzátette, hogy a régió országai a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó kapcsolatok fenntartásáért.

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018