Hétfőn hangzott el a vád és a védelem záró perbeszéde.

Steve Schleicher, az ügyészség képviselője azt hangsúlyozta: Derek Chauvin rendőrtisztnek "tudnia kellett, hogy kipréseli az életet George Floydból", amikor a férfi újra és újra felkiáltott, hogy nem kap levegőt, és végül elhallgatott. Majd az esküdtekhez fordulva így fogalmazott:

"Használják a józan eszüket! Higgyenek a szemüknek. Látták, amit láttak!"

Szavaival arra a mobiltelefonnal készített felvételre utalt, amely George Floyd letartóztatásáról készült.

Az ügyész szerint Chauvin nem követte a minneapolisi rendőrkapitányság mottóját, amely úgy szól: védelmezz bátorsággal és szolgálj együttérzéssel. "George Floyd senkit sem fenyegetett. Nem próbált senkit sem bántani. Nem volt szükség bátorságra, csak egy kis együttérzésre. De ezen a napon (a rendőrök) egyiket sem mutatták" –- fogalmazott Schleicher.

Az ügyész záró érveiben vitatta a védelem azon állítását, hogy a rendőrautó kipufogógázából származó szén-monoxid is hozzájárulhatott Floyd halálához. Ezenkívül azzal sem értett egyet, hogy Floyd kábítószer-túladagolásban halt volna meg. "Ez nem hasonlított fentanil-túladagolásra. Nem az okozta a halálát" – fogalmazott Schleicher.

Az ügyész az esküdtekhez szólva azt mondta: bár az államnak és a bíróságnak van hatalma, "mi nem tudjuk elítélni a vádlottat. Ez az erő az önök kezében van". Schleicher úgy fogalmazott: "Ez az eset pontosan arról szól, amire először gondoltak, amikor látták a felvételeket. Ez nem rendőri intézkedés, hanem gyilkosság volt."

Eric J. Nelson, Chauvin védőügyvédje záróbeszédében emlékeztette az esküdteket, hogy védencét csakis akkor ítélhetik el, ha "minden kétséget kizáróan" biztosak a bűnösségében. Az ügyvéd a büntetőügyet a csokoládés sütemény készítéséhez hasonlította, amelyet – mint mondta – csak akkor lehet megsütni, ha minden hozzávaló a rendelkezésre áll. "A büntetőjog ugyanígy működik. Az államnak minden kétséget kizáróan bizonyítania kell minden egyes elemet. Ha egyetlen elem is hiányzik, a vádlott nem bűnös" – fogalmazott Nelson.

Eric J. Nelson védőügyvéd arra kérte az esküdteket, hogy mérlegeljék a "szándékosság" kérdését, azaz hogy

minden kétséget kizáróan kijelenthetik-e, hogy Chauvin "azt akarta-e tenni, amit tett".

Az ügyvéd szerint védence tisztában volt azzal, hogy kamerák rögzítik a letartóztatást, ezért szándékosan nem tett volna olyat, ami törvénybe ütköző lenne.

Záróbeszédében az ügyvéd kifejtette, hogy Chauvin saját kiképzője is arról tanúskodott, hogy törvényileg nem tiltott a rendőröknek a gyanúsítottak nyakára térdelni. Johnny Mercil minneapolisi rendőrhadnagy vallomását idézve Nelson kiemelte: a nyakra helyezett térd "bizonyos körülmények között alkalmazható" kényszerítés, "attól függően, hogy milyen ellenállást tapasztal (az intézkedő rendőr)". A védelem képviselője "képtelenségnek" nevezte, hogy egyéb tényezők, mint például George Floyd kábítószer-fogyasztása és szívbetegsége nem játszottak semmilyen szerepet a halálában.

Ellenérvelésében Jerry Blackwell ügyész úgy fogalmazott: a Chauvin-ügy "valójában nem is olyan bonyolult". Mint mondta: az eset olyan egyszerű, hogy egy gyermek is meg tudja érteni. "Volt egy gyermek, aki megértette" – utalt az ügyész arra a 9 éves kislányra, aki szemtanúja volt a történteknek.

"A 9 éves lány azt mondta: szállj le róla! Ez ilyen egyszerű. Szállj le róla! Józan ész"

– fogalmazott Blackwell.

Peter Cahill, az ügy bírája a tárgyalási nap végén arra kérte az esküdteket, hogy alaposan gondolják át, amit láttak és hallottak, "elfogultságoktól abszolút mentesek" legyenek, vitassák meg egymással az ügyet és ne vonjanak le következtetéseket személyes szimpátia, vagy ellenszenv alapján. Cahill arra is felhívta az esküdtszék tagjainak figyelmét, hogy bárhogyan is döntenek, "döntésüknek egyhangúnak kell lennie."

Chauvin a tárgyaláson az alkotmányban biztosított jogára hivatkozva nem tett vallomást.

Az esküdtek, akiket a tárgyalás után elkülönítettek, már hétfőn este megkezdték a tanácskozást, amelynek végén döntésüket bejelentik majd a bíróság előtt. Ez szakértők szerint akár napokig is eltarthat.

Tavaly május 25-én a minnesotai Minneapolisban a rendőrök elő akarták állítani a 46 éves George Floydot, miután bejelentést kaptak, hogy a férfi hamis pénzzel akart fizetni. Az intézkedés során Floyd nem akart eleget tenni a rendőri felszólításnak, ezért lefogták, és a földre teperték. Chauvin ezt követően a földön fekvő Floyd nyakán térdelt perceken keresztül.

A férfi nem sokkal később meghalt. A rendőrök testkamera-felvételeiből kiderült: Floyd már az intézkedés előtt rosszul volt. A halottkémi jelentés szerint halálát az okozta, hogy a nyakán térdeltek, de szívbeteg és koronavírus-fertőzött is volt. Ezenkívül kábítószereket találtak a szervezetében.

A tavalyi incidens tüntetések sorozatát váltotta ki az Egyesült Államokban és a világ számos országában a rendőri erőszakkal, valamint a fajgyűlölettel szemben. A négy intézkedő rendőrt elbocsátották, Chauvin három kollégája ellen bűnpártolás miatt emeltek vádat. Esetükben elkülönítve folytatják le a pert, amely augusztus 23-án kezdődik. A 45 éves Chauvint gyilkossággal és emberöléssel vádolják az ellene folyó perben. Ha bűnösnek találják, akár 40 év börtönbüntetésre is ítélhetik.