eur:
414.32
usd:
397.88
bux:
78775.92
2024. december 23. hétfő Viktória
Vízágyúval oszlatják az ellenzéki tüntetőket Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A választási bizottság tájékoztatása szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 80,23 százalékával elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen, aki a voksok 9,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/AP

Fehérorosz belügyér: még hogy ez forradalom?

"Egyáltalán nem vagyok vérszomjas ember" - fogalmazott Jurij Karajev a véres tüntetések ötödik napján.

Nem minősíthető forradalomnak a fehéroroszországi helyzet - jelentette ki Jurij Karajev fehérorosz belügyminiszter csütörtökön, az elnökválasztást követő kormányellenes megmozdulások ötödik napján.

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy

az erőszakot a fejekben kell megállítani.

Arra figyelmeztetett, hogy bármilyen forradalom vagy felfordulás az emberek életkörülményeinek romlását eredményezné a gazdaság leállásával. Mint mondta, hála Istennek, Fehéroroszországban még nem érkeztek el ehhez a ponthoz.

"A biztonságunkat és nyugalmunkat mindenki irigyelte, és miért, milyen célokért tennék most ezeket tönkre?" - hangoztatta Karajev az ONT helyi televízió műsorában.

Fehéroroszországban csütörtökön már ötödszörre vonultak utcára az emberek a vasárnapi elnökválasztás óta, amelyen az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,08 százalékával győzött. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. A hatóságok országszerte eddig mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, és két tüntető halálhírét erősítették meg. Csütörtökön ismét emberek ezrei alkottak élőláncot, és vonultak Minszk utcáin. Az este folyamán békés tüntetést rendeztek a fehérorosz fővárosban a Puskin téren, ahol hétfőn életét vesztette a tüntetések első halálos áldozata.

Televíziós nyilatkozatában a belügyminiszter azt állította, hogy az utóbbi három napban tizenegy alkalommal próbálták meg

elgázolni Fehéroroszországban a rendvédelmi szervek és a hadsereg tagjait.

"Ez lényegében gyilkossági kísérletnek számít" - mondta. Hozzátette, ilyen cselekményeket olyan emberek követnek el, akik a helyzet elmérgesedésében érdekeltek.

Beszélt arról is, hogy utasítást adott a tüntetések során őrizetbe vett újságírók soron kívüli szabadon engedésére. Hozzáfűzte, hogy a megmozdulásokon őrizetbe vett békés tüntetőket is minél hamarabb el kell engedni, és ez már folyamatban van.

"Egyáltalán nem vagyok vérszomjas ember, és nem akarok semmiféle erőszakot. Ők mind az állampolgáraink, családjaik, gyermekeik vannak" - mondta.

A miniszter hangsúlyozta, hogy felelősséget vállal a tüntetéseken megsérült vétlen emberekért. Mint mondta, bármely tömegtüntetésen, ahol rendbontás történik, nemcsak a megmozdulás résztvevői, de olyanok is megsérülnek, akik "egyszerűen csak a közelben voltak, nem tudtak időben elmenni vagy elhajolni". "Azoktól az emberektől, akiknek rendesen jutott mindebből, parancsnokként vállalom a felelősséget és szeretnék emberileg bocsánatot kérni tőlük" - mondta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×