eur:
414.8
usd:
400.18
bux:
78665.14
2024. december 20. péntek Teofil

Tovább mélyül az ellentét Washington és az európai államok között

Németország és Nagy-Britannia független vizsgálatot követelt a hétfői gázai, palesztin tüntetőkkel szemben alkalmazott fegyveres erőszakkal kapcsolatban, Franciaország elítélte azt, míg az Egyesült Államok egyértelműen Izrael mellé állt a konfliktusban. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala nyilatkozatában elítélte, hogy Izrael előző nap palesztin tüntetőkre lőtt a Gázai övezetben.

Emmanuel Macron francia elnök ítélte el az izraeli hadsereg által a Gázai övezeti tiltakozókkal szemben alkalmazott fegyveres erőszakot. Hivatalának közlése szerint Macron hétfőn Abdalláh jordániai királlyal és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is tárgyalt, és azt tervezi, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szintén élesen bírálta Izraelt a palesztin tüntetőkkel szembeni aránytalan erőszak alkalmazása miatt, valamint Washington egyoldalú közel-keleti intézkedéseit. "Robbanásveszélyes a közel-keleti helyzet, háború fenyeget".

Németország kormánya azt javasolta, hogy

független vizsgálat derítse ki, mi történt pontosan a hétfői vérontáskor,

ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a Hamász radikális palesztin szervezetet terheli a felelősség, mivel visszaélt a tüntetés jogával és erőszakot szít. Mindezt Angela Merkel kancellár szóvivője osztotta meg Berlinben újságírókkal.

A brit kormány is vizsgálatot szorgalmazott, és higgadtságra intett. "Felszólítunk mindkét felet, hogy tartózkodjon bármiféle további erőszaktól. A palesztinoknak joguk van tüntetni, de csakis békésen. Aggódunk, hogy szélsőséges elemek saját céljaik végett megpróbálják a békés tüntetéseket erőszakossá szítani. Izraelnek joga van megvédeni határait, de az éles lőszer használata felettébb aggályos" - mondta újságíróknak Theresa May miniszterelnök szóvivője Londonban.

A Fehér Ház ezzel szemben a történtekért kizárólag a Hamászra hárította a felelősséget,

támogatásáról biztosítva ezzel Benjámin Netanjahu kormányfőt, aki az ország határainak védelmében alkalmazott önvédelemnek minősítette az izraeli hadsereg fellépését.

Csakis olyan izraeli-palesztin békemegállapodás születhet, amely elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként - hangsúlyozta az amerikai ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kedden. Nikki Haley megjegyezte: minden országnak szuverén joga, hogy abban a városban legyen a nagykövetsége, ahol akarja.

A Gázai övezet határán történt hétfői összetűzésnek 60 palesztin halálos áldozata volt. Mintegy 1200-an szenvedtek lőtt sebeket, közülük több mint száz állapota válságos vagy súlyos. Ugyancsak 1200 körüli azok száma, akik más sérülésekkel, egyebek mellett belélegzett könnygáz miatt szorulnak orvosi kezelésre. A 60. halálos áldozat egy csecsemő, aki könnygáz belégzése miatt kedden vesztette életét. Kedden egy újabb palesztint lőttek agyon izraeli katonák a Gázai övezet határa közelében. Palesztinok kedden ismét tüntettek a határnál, miután eltemették az előző napi összecsapások 60 palesztin halálos áldozatát.

Az izraeli hadsereg keddi közleményében azt állította, hogy a 60 agyonlőtt palesztin közül "legalább 24 dokumentáltan terrorista hátterű". "A többség a Hamász terrorszervezet aktív tagja, némelyikük az Iszlám Dzsihád aktív tagja volt" - írták a közleményben.

Gilád Erdan izraeli belbiztonsági miniszter magánvéleménye szerint a gázai tüntetések leállítása érdekében fel kell újítani az övezetet irányító Hamász szervezet vezetői ellen a likvidálások politikáját - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja.

A fegyveres erőszak, amelyet az izraeli hadsereg alkalmazott az Egyesült Államok nagykövetségének hétfői Jeruzsálembe költöztetése miatt hevessé vált palesztin tiltakozások résztvevőivel szemben, számos ország tiltakozását kiváltotta.

Törökország úgy döntött, hogy konzultációra hazarendeli washingtoni és tel-avivi nagykövetét, miután Recep Tayyip Erdogan elnök az NTV hírtelevíziónak nyilatkozva népirtásnak nevezte az izraeli katonák cselekedeteit. A török külügyminisztérium arra kérte kedden Izrael ankarai nagykövetét, Eitan Naehot, hogy "egy időre térjen haza".

Elfogadhatatlannak nevezte Didier Reynders belga külügyminiszter a gázai erőszakcselekményeket, hangsúlyozva, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése csak az úgynevezett kétállami megoldással képzelhető el. Simona Frankel, Izrael belgiumi nagykövete ezzel szemben azt hangoztatta egy rádióinterjúban, hogy a történtekért kizárólag a "Gázában élő palesztinokat túszul ejtő" Hamász a felelős, amelynek vezetői úgy döntöttek, hogy "feláldozzák fivéreiket és nővéreiket egy, a televíziókban közvetített háborúért". A nagykövet kijelentése miatt a belga külügyminisztérium délután bekérette Simona Frankett.

Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő kedden szintén a Hamászt okolta a konfliktusért, de megjegyezte, hogy Ausztrália nem helyezi át izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe.

Diplomáciai források szerint az Egyesült Államok hétfőn az ENSZ-ben megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács független vizsgálatot rendeljen el a gázai övezeti fejlemények ügyében.

Bahram Kászemi külügyi szóvivő azonnali cselekvésre és arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy nemzetközi bíróság előtt háborús bűnösökként ítéljék el az izraeli vezetőket a 2014 nyara óta történt legsúlyosabb halálos áldozatokkal járó izraeli-palesztin konfliktus miatt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.20. péntek, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Uniós csúccsal ért véget a magyar EU-elnökség – von der Leyen és Orbán Viktor is számot vetett

Uniós csúccsal ért véget a magyar EU-elnökség – von der Leyen és Orbán Viktor is számot vetett

A magyar uniós elnökség mérlege kedvező, hiszen számos fontos döntést hoztak az európai belső és külső kapcsolatok erősítése érdekében, beleértve Románia és Bulgária teljes Schengen-integrációját. Az ukrajnai háború továbbra is az unió fő prioritásai közé tartozik: az EU célja, hogy 2025-ig stabil finanszírozást biztosítson az országnak, miközben az ottani energiabiztonságot és az újjáépítést is támogatja – értékelték a helyzetet az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóját követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke értékelték.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×