Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pexels.com

Az egres sorsára van kárhoztatva a magyar málna

Pár éven belül a kiskertekbe szorulhat vissza itthon a málnatermesztés. Míg 20 éve mintegy 1500 hektáron, addig idén már csak kevesebb, mint 200 hektáron termesztettek Magyarországon málnát - mondta az InfoRádióban Csizmadia György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője.

Alapvetően két oka van annak, hogy itthon már alig termesztenek málnát. Az egyik a klimatikus körülmények megváltozására vezethető vissza, vagyis arra, hogy a málna egyre nehezebben tolerálja a hosszabb kánikulával és szárazsággal járó nyári időjárási periódusokat. A másik ok pedig az, hogy egyre technológiaigényesebbé vált a gyümölcs termesztése, pedig csak így lehetne lépést tartani a külföldi termelőkkel.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakember úgy fogalmazott:

azok a hőhullámok, amelyek idén nyáron is tapasztalhatóak voltak, szinte teljesen ellehetetlenítik a málna termesztését, olyannyira, hogy lassan nincs értelme arról beszélni.

Csizmadia György megjegyezte, a saját félhektáros kertjében is azt tapasztalja, hogy egyrészt nagyon apró marad a gyümölcs, másrészt rá is sül a növényre. Emiatt képtelenség azt a mennyiséget és minőséget produkálni a hagyományos termesztéssel, mint akár húsz évvel ezelőtt.

A másik problémát abban látja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője, hogy a málna egy rendkívüli mennyiségű kézi munkát igénylő gyümölcs, amit minden másnap szedni kellene, de erre szinte lehetetlen gazdaságosan munkaerőt találni. Emellett az ipari málnatermesztés, amiben Magyarország a délszláv háborúk idején kifejezetten erős volt, mára már főként Szerbiában és Lengyelországban „virágzik”. Olyan újféle fajtákat termesztenek ugyanis, amelyeket kombájnnal lehet szüretelni, de

ezen a téren Magyarország helyzete teljesen reménytelen

– tette hozzá a szakember.

Húsz évvel ezelőtt még valamivel több mint 1500 hektáron termesztettek itthon málnát, idén viszont már kevesebb mint 200 hektáron. Ha ez a tendencia így folytatódik, akkor könnyen lehet, hogy

két-három év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna.

Csizmadia György szerint szabad földön kellene termeszteni és kombájnnal betakarítani. Bár voltak erre próbálkozások Magyarországon, de az éghajlat keresztülhúzta ezt a módozatot. Így pedig a málna ugyanarra a sorsra juthat itthon, mint pár évvel ezelőtt az egres, ami szinte teljesen eltűnt a hazai boltokból és piacokról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×