Az MNB által működtetett központi kgfb tételes adatbázisba 2011-ig visszamenőleg szolgáltatnak szerződés- és káradatokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletágat művelő biztosítók, így kellő statisztikai hátteret ad valamennyi, akár a díjszámításhoz kevés tapasztalattal rendelkező piaci szereplőnek a megalapozott díjtarifák kialakításához - hangsúlyozták.
Az érintettek az adatszolgáltatással együtt széleskörű, számos összesített adatra vonatkozó lekérdezési lehetőséget is kaptak az adatbázishoz a tavaly decemberben megjelent jegybanki rendelet alapján.
A jegybank ezért a kgfb-t kínáló itthoni biztosítóknak küldött vezetői körlevelében jelezte: a továbbiakban a piaci szereplők nem magyarázhatják a statisztikai adatok hiányával, ha biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan, sőt szélsőséges esetben valamelyik - jellemzően nem lakossági - díjosztályból kiárazó díjtarifákat hirdetnek meg.
Ilyen jellegű döntések korábban tipikusan üzletpolitikai okokból születhettek - írta az MNB.
Szintén a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a jegybank szerint a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, és végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb, például a taxis pótdíjak esetében is.
Az MNB ezért felszólította a kgfb-biztosítókat, hogy tekintsék át díjhirdetésüket, szükség esetén pedig módosítsák is azt úgy, hogy a fenti elveknek lehetőség szerint már 2021. január 1-jétől megfeleljenek. A jegybank fél éves türelmi időszak után, 2021. július 1-jétől fokozottan ellenőrzi majd a kgfb-díjak biztosításmatematikai megalapozottságát, illetve azt, hogy a megfelelő saját kárstatisztikával nem rendelkező biztosítók kgfb-díjaik kialakításakor mennyire vették figyelembe az erre vonatkozó adatbázist.
