Baranyában is egyre érezhetőbb a napszámoshiány – ez derül ki a megkérdezett agrárvállalkozók, főként a borászcégek vezetőinek szavaiból.

A munkaerőhiány szinte az egész országban gondot jelent a szőlőtermelők és a pincészetek számára. 2016-ban az is felmerült, hogy az ágazat munkaerő-helyzetének javítását a közmunkaprogram megreformálásával lehetne segíteni.

A villányi borvidék egyik legismertebb és legtöbb díjat elnyerő pincészete, a Vylyan, annak érdekében, hogy megtartsa megbízhatóan dolgozó napszámosait az elmúlt években folyamatosan emelte a vele szerződő alkalmi munkások bérét. Ipacs Szabó István, a Vylyan főborásza a 24.hu kérdésére elmondta: számukra 2012-től az okozott munkaerőgondot, hogy a falvak állástalan lakói egész évben közmunkához juthattak, s emiatt volt, aki már nem vállalta, hogy a környező településekről naponta ingázzon a kisharsányi cég szőlőibe dolgozni.

Amiatt is csökkent az alkalmi munkások száma Baranyában, mert a falusi fiatalok és középkorúak 5-6 százaléka külföldön talált állást.

Tavaly beindult a Bonafarm 800 embert foglalkoztató, mohácsi vágóhídja, a bólyi ipari parkban üzemcsarnokokat bérlő kft.-k pedig 600-700 munkahelyet létesítettek az elmúlt két évben, s ezeket az állásokat gyakran olyan alkalmazottakkal töltötték fel, akik addig alapvetően napszámból éltek.

Ipacs Szabó megjegyezte, hogy a tavaszi metszéshez általában még nem gond napszámost találni, hiszen arra van idő felkészülni, s a metszést hónapokig el lehet húzni, ám amikor „beindul a természet”, akkor nagy szervezésre van szükség, hogy mindig legyen elég munkaerő a zöld munkák „lekövetésére”.

Emiatt a Vylyan és a borvidék nagyobb pincészeteinek irányítói azt tervezik, hogy Horvátországból csalnak át napszámosokat. Tudni kell, hogy a határ túloldalán, Drávaszögben – Baranyához hasonlóan – döcög a gazdaság, ugyanakkor elképzelhető, hogy ott sem lesz könnyű toborozni, mert déli szomszédaink legigyekvőbb lakói is elindultak Nyugat-Európába, s a kivándorlás intenzitása immár két-két és félszerese a nálunk regisztráltnak.

Ipacs Szabó István beszélt arról is, hogy a megyében nincs utánpótlása a traktorosoknak. A téeszek és állami gazdaságok vontatósai ugyanis elérték vagy lassan elérik a nyugdíjas korhatárt, s ilyen jellegű képzést évek óta szinte senki nem indít. Ha ez így megy tovább, akkor pár év, és nem lesz elég traktoros a megyében. A Vylyan annak érdekében, nehogy egy vontatós kiesése miatt késsen egy fontos munka, arra kényszerült, hogy az állandóan alkalmazzon egy „tartalék” traktorost is.

A cég, más borászati vállalkozásokkal közösen, azt szorgalmazza, hogy a megyében induljon újra a traktoros képzés.

Azt egyébként, hogy napszámoshiány van Baranyában, az alkalmi munkából élők természetesen cseppet se bánják. 2015-ben 3-4 ezer forint volt a mezőgazdaságban dolgozók 8 órás járandósága, ma 5-6 ezer, és a legjobbaknak a fizetése eléri a 7 ezer forintot is.

A kivitelező vállalkozók által foglalkoztatott napszámosok napi bére gyakran 8 ezer fölé megy – mondták az érintettek.