5 °C
A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt, ugyanakkor Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét. Ilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak - jegyezte meg.
Mivel szakmai szempontból ez a számítás kevésbé alkalmas a szegénység mérésére, ezért a kiadvány ebben a formájában utoljára jelenik meg. Túl heterogén az a kör, amely a létminimum alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon - magyarázta. A KSH ezért bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban - tette hozzá.
A KSH létminimum-számítása az élelmiszerkosár alkalmazásán alapul. Az élelmiszer-normatíva alapja egy olyan élelmiszer-kosár, amelyet az országos táplálkozástudományi intézet állított össze, az egészséges táplálkozást és az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A létminimum "az élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke".
A felmérés szerint 2014-ben a magyarországi háztartások összes kiadásuk csaknem harmadát költötték élelmiszerre, további majdnem 28 százalékát lakásfenntartásra. A kiadások nem egészen 17 százaléka ment el közlekedésre, 10 százaléka egészségügyre és ruházkodásra, és kevesebb mint 5 százaléka oktatásra, üdülésre, művelődésre.
A KSH kiadványában szerepel az európai uniós módszertan szerint számított szegénységi küszöbérték is. E szerint jövedelmi szegény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 68 ezer forint volt. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a magyarországi népesség nagyjából 15 százaléka élt ennél alacsonyabb jövedelemből.
A Tárki áprilisban jelentette meg a háztartásokat vizsgáló kutatásának jelentését. Abban megállapították, hogy tendenciájában és trendjében jelentősen csökkent a szegénységnek kitettek aránya az elmúlt évben. 2014-ben a magyar népesség 35 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, az EU2020 stratégiában szereplő mutatószám szerint. Ez alacsonyabb, mint a 2009-es (42 százalék) vagy a 2012-es (43 százalék) érték.
A felmérés szerint 2014-ben a magyarországi háztartások összes kiadásuk csaknem harmadát költötték élelmiszerre, további majdnem 28 százalékát lakásfenntartásra. A kiadások nem egészen 17 százaléka ment el közlekedésre, 10 százaléka egészségügyre és ruházkodásra, és kevesebb mint 5 százaléka oktatásra, üdülésre, művelődésre.
A KSH kiadványában szerepel az európai uniós módszertan szerint számított szegénységi küszöbérték is. E szerint jövedelmi szegény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 68 ezer forint volt. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a magyarországi népesség nagyjából 15 százaléka élt ennél alacsonyabb jövedelemből.
A Tárki áprilisban jelentette meg a háztartásokat vizsgáló kutatásának jelentését. Abban megállapították, hogy tendenciájában és trendjében jelentősen csökkent a szegénységnek kitettek aránya az elmúlt évben. 2014-ben a magyar népesség 35 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, az EU2020 stratégiában szereplő mutatószám szerint. Ez alacsonyabb, mint a 2009-es (42 százalék) vagy a 2012-es (43 százalék) érték.
