Infostart.hu
eur:
363.11
usd:
311.33
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia

Akik milliárdokkal sétáltak el - és még meg is köszönték nekik

Múlt héten jelentette be távozását a világ egyik legnagyobb pénzintézete, a Citigroup vezérigazgatója. Charles Prince 29,5 millió dolláros (5,1 milliárd forintos) végkielégítéssel távozik, annak ellenére, hogy elismerte: az Egyesült Államok pénzpiacát megrázó másodlagos jelzálogpiaci válság az általa vezetett bankot is megrázta.

November elején jelentette be a Citigroup vezérigazgatója, hogy a korábban várttal ellentétben 11 milliárd helyett 19 milliárd dollár lesz az amerikai pénzpiacot megrázó másodlagos jelzálogpiaci válság által érintett bankjának vesztesége.

A gondok miatt távozó Charles Prince azonban távolról sem szegény emberként lép le a világ egyik legnagyobb bankjától. A bankár 29,5 millió dolláros (5,1 milliárd forintos) részvényopciója mellé 12 millió dollár (2 milliárd forint) év végi bónuszt, valamint irodát, és sofőr vezette autót is kap volt vállalatától. Végkielégítést nem kap.

Így kell nyugdíjba vonulni

Azonban a Citigroup bukott vezére által hazavitt összeg sehol nincs a múlt hónapban (szintén a másodlagos jelzálogpiaci válság miatt) távozó Merril Lynch első emberének fizetett bánatpénztől.

Stanley O'Neal ugyanis nem kevesebb, mint 160 millió dollárral (27,8 milliárd forinttal) vigasztalódhat, aminek nagy része egy nyugdíjalapba vándorol. A hatalmas összeg kisebb része (30 millió dollár) nyugdíjazási juttatás, a maradék részvény- és egyéb opció.

Stanley O'Neal egyébként 21 évet töltött el a Merril Lynchnél, és az a szerencse érte, hogy nem kirúgták, hanem megengedték neki, hogy nyugdíjba vonuljon. Aligha lesznek filléres gondjai...Ha elfelejtettük volna megemlíteni, az üzletembernek azért kellett távoznia, mert cége 2,24 milliárd dolláros (390 milliárd forintos) veszteséget termelt.

Nem ma kezdődött

A bukott vállalati vezetők bőkezű elbocsátása természetesen nem új jelenség. A nagyobb botrányok a kilencvenes évek második felében kezdődtek, amikor a volt vezérek hatalmas összegeket zsebre vágva hagyták el a nem ritkán süllyedő hajót.

A Conseco első embere, Stephen Hilbert például körülbelül 72 millió dollárral (12,5 milliárd forinttal) távozott, annak ellenére, hogy amikor átvette a cég vezetését a részvények értéke 57 dollár volt, távozása idején pedig 5 dollár.

Valamivel rosszabbul járt a Bankers Trust vezérigazgatója, Frank Newman, akinek balszerencséjére cége az 1998-as orosz válság idején rengeteg orosz kormányzati részvénnyel rendelkezett. A pénzintézetet csak az mentette meg a csődtől, hogy az utolsó pillanatban a Deutsche Bank felvásárolta. Ennek ellenére Frank Newman 55 millió dolláros (9,5 milliárd forintos) végkielégítéssel sétált haza.

Aki 36,5 milliárdot kapott

Ez azonban mind aprópénz a New York-i Értéktőzsde volt vezetője, Richard Grasso 140 millió dollárjához (24,3 milliárd forint) vagy a Coca-Cola volt első embere, Douglas Ivester 120 millió dollárjához (21 milliárd forint) képest.

A legnagyobb nyertes azonban a Home Depot főnöke, aki idén januárban nem akármilyen botrányok közepette hagyta ott a céget. A vezér ugyanis sajátos demokráciaértelmezéssel arról próbálta meggyőzni az igazgatótanácsot, hogy fölösleges összehívni az éves rendes közgyűlést, majd amikor azt mégis megtartották, pár percben akarta korlátozni a hozzászólásokat.

A felháborodott részvényesek elzavarták a vezért, akinek a távozást alighanem megkönnyítette az azért kapott 210 millió dollár (36,5 milliárd forint)...

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×