Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Hogyan dönt hétfőn a jegybank?

Szakértők szerint ugyanakkora a valószínűsége a 0,25 százalékos, 25 bázispontos emelésnek a Monetáris Tanács hétfői kamatdöntő ülésén, mint a jelenleg 8 százalékos alapkamat tartásának.

A Reuters csütörtökön közölt felmérése alapján az elemzők többsége még kamatemelést várt, a pénteken megkérdezett londoni szakértők viszont túlnyomórészt az alapkamat változatlanul hagyását jósolták.

Járai Zsigmond jegybankelnök úgy nyilatkozott: nem a kamatemelés az egyetlen lehetőség az inflációs értékek csökkentésére.

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn új inflációs prognózist is közzétesz.

Ha emelkedik az alapkamat, az megváltoztathatja az MNB 2008-ra előirányzott 3 százalékos inflációs célját.

Az októberi jegybanki kamatdöntő ülés óta jelentős mértékben, mintegy három százalékkal erősödött a forint az euróhoz képest.

Az alapkamat június óta 2 százalékponttal, októberben negyed százalékponttal emelkedett.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×