Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézete idén is folytatja a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsok hazai megjelenését kutató, 2021-ben elkezdett Kullancsfigyelő programját. A kutatók a lakosság bevonásával már kora tavasztól gyűjtik az adatokat az országban újonnan megjelenő veszélyes fajokról.

A kullancsfigyelő program célja a nem őshonos kullancsfajok és az esetlegesen hordozott kórokozóik vizsgálata. Ezek a fajok számos patogén terjesztésére képesek: kiemelkedik az akár 30 százalékos halálozási aránnyal járó krími-kongói vérzéses láz vírusa.

Hazánkba vándormadarak útján érkeznek, eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ám a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő nekik. A Hyalommák nagyobbak és gyorsabbak a hazai kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott. A kutatás első évében hazánkban mindössze két Hyalomma kullancsot azonosítottak, 2022-ben viszont már kilenc példányról érkezett bejelentés.

A gyűjtés a kullancsok első megjelenésével már kora tavasszal elkezdődik. Az ekkor talált egyedeknek különösen nagy a jelentőségük, hiszen ez arra utalhat, hogy nem közvetlenül vándormadarak segítségével érkeztek az országba, hanem itt teleltek át.

A kutatók idén elkezdik a Kullancs a kertben projektet is, melynek célja a városi környezet, a hazai őshonos kullancsfajok és az általuk hordozott kórokozók kapcsolatának feltérképezése. A kutatók a kerttel rendelkező, elsősorban városi lakosokat kérik arra, hogy vegyenek részt a gyűjtésben. Az önkéntesek ezt követően egy csomagot kapnak, amely tartalmazza a kertben történő kullancsgyűjtéshez szükséges eszközöket.

A projekt résztvevői megtudhatják, hogy vannak-e kullancsok a kertjükben, ha igen, akkor hol és mennyi, illetve hogy ezek milyen potenciális veszélyt jelentenek.

Az így gyűjtött egyedek önmagukban is fontos adatokat szolgáltatnak a kutatók számára, akik laboratóriumi vizsgálatokkal a kórokozókkal való fertőzöttségüket is elemzik.

Az InfóRádió Földvári Gábort, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársát kérdezte a témában, a beszélgetés a cikk végén meghallgatható.