A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki tájékoztatása szerint a nyomozó ügyészségen az intézkedés alá vont férfi jogi képviselője tett feljelentést, amiben a Terrorelhárítási Központ 2021. június 18-i elfogásának módját sérelmezte.

A határozat szerint a 42 éves férfi egy több emeletes társasházban fegyverrel fenyegette a szomszédjait, amiről bejelentés érkezett a BRFK-ra, akik a jogszabályban meghatározottak szerint felkérték a TEK-et az elkövető elfogásához.

A férfi bezárkózott a lakásába, az oda bejutatott kapcsolat felvételét célzó telefont pedig kidobta az ingatlanból. Ezután a férfi egy lőfegyvernek látszó, ólom lövedékekkel vagy acél, illetőleg műanyag gömblövedékekkel üzemeltethető rugós légpisztolyt fogott a rendőrökre, majd

több célzott lövést is leadott.

A férfi által használt – súlyos sérülések okozására képes – pisztoly (lásd alább) alakja és mérete megtévesztésre alkalmas, az igazságügyi fegyverszakértő szerint lőfegyverre hasonlít.

Ekkor a rendőrök babzsáklövedékkel töltött sörétes puskával visszalőttek a férfi fegyvertartó keze irányába, aki ismételten több alkalommal rálőtt a rendőrökre, majd a lakásába visszahúzódva, a szobájában emelt torlasz mögül is több célzott lövést adott le a hivatalos személyek és az ingatlanba beküldött szolgálati kutya felé is.

A TEK-esek lövedékálló pajzs fedezékében megközelítették a folyamatosan mozgó férfit élet kioltására nem alkalmas lövedékkel és elektromos sokkolóval is meglőtték, amit követően a férfi továbbra is aktívan ellenállt, végül az orvos által beadott nyugtató injekció törte csak meg. Az intézkedés során 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A főügyészség közleménye szerint a sérelmezett kényszerintézkedések elfogás során történő alkalmazása jogszerű, szakszerű, szükségszerű és arányos volt. Érvényesült a fokozatosság elve is, a bekövetkezett testi sérülések – amelyek azért keletkeztek, mert a sértett az együttműködést saját döntése alapján megtagadta – pedig önmagukban nem alapozzák meg egyetlen bűncselekmény megállapíthatóságát sem.

Megjegyzendő, hogy az élet elleni közvetlen támadás veszélye az elfogást végző rendőrök vonatkozásában nemcsak jogos védelmi helyzetet, hanem jogszerű fegyverhasználatot is megalapozhat, amelyre azonban nem került sor – teszik hozzá.