Házi kedvenceink sorsát a halálunk után számos végrendeleti rendelkezéssel tudjuk biztosítani, de csak akkor, ha ezek a végintézkedések alakilag is érvényesek, és tartalmilag is megfelelőek, érvényesek és könnyen értelmezhetők – mondta el Reviczky Renáta közjegyző az InfoRádióban, hozzátéve: a magyar polgári jog „dologként” kezeli az állatokat, ezért lehetnek végintézkedés tárgyai, de már élők közötti ügyletekkel is nagyon sokat tehetünk azért, hogy őket biztonságban tudjuk. Ugyanis rengeteg a probléma az öröklési ügyek, a válások kapcsán, és „az állatkínzásos eseteket még ne is említsük” – fogalmazott.

Hogy mi történik, ha több örökös is magának szeretné a kutyánkat vagy a macskánkat, ki döntheti el, hogy kihez kerüljön az állat, azzal kapcsolatban azt mondta:

alapvetően az öröklés rendjét a végintézkedés határozza meg.

Ebben az örökhagyó megjelölheti, hogy ki legyen az örökös, vagy egyes dolgok, tárgyak örököse. De azt is megteheti, hogy nem öröklés tárgya lesz a háziállat, hanem valakit arra kötelez, hogy gondozza, vagy esetleg finanszírozza azt az állatmenhelyet, amelyet az állat gondozójául kijelölt – mondta a közjegyző, aki azt is hangsúlyozta:

az örökösök a hagyatéki eljárás során eltérhetnek az öröklés rendjétől, tehát egyezséget is köthetnek arról, hogy például egy háziállatnak ki lesz az örököse, de ehhez egyetértés szükséges.

Ha nincs egyetértés, akkor pedig perre kerülhet sor, vagy közvetítői eljárásra – mondta. Úgy fogalmazott: „nem azzal szokott a probléma lenni, hogy ki akarja magának az állatot, hanem inkább azzal, hogy ki nem. Az állatmenhelyek rengeteget tudnának mesélni az úgynevezett hagyatéki árvákról, amikor például az örökös igényt tart az aktívumokra, de ami számára esetleg energia befektetéssel jár, mint például egy kutya, arra már nem” – tette hozzá.

A közjegyző hangsúlyozta:

„azt is tudni kell, hogy nem lehet részlegesen örökölni, tehát ha valaki örököl, akkor részleges visszautasításnak nincs helye”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azt nem lehet, hogy mondjuk a pénzt, lakást vagy más értékes vagyontárgyakat elfogadjuk, de a kutyát, macskát már nem. A kérdésre, hogy ha valakinek nincs végrendelete, akkor ki köteles gondoskodni a háziállatokról a hagyatéki eljárás ideje alatt, a közjegyző azt mondta: „elsősorban az örökös, tehát ha lehet tudni, hogy ki lesz az örökös, akkor egészen világos, hogy ő. De lehet, hogy bonyolult az öröklési rend megállapítása. A magyarországi hagyatéki eljárások is egyre bonyolódnak, hiszen rengeteg a mozaikcsalád, rengeteg a külföldi érintettségű hagyaték akár oly módon, hogy az örökös külföldi vagy külföldön él, akár úgy, hogy külföldi vagyontárgyak kerülnek a hagyatékba, tehát egyáltalán nem egyszerű a helyzet. De

mindig lesz egy örökös, a legrosszabb esetben a magyar állam. Az örökös kötelessége, hogy gondoskodjon az állatról,

de amíg nincs megállapítva az örökös személye, és úgy látja az érintett, hogy veszélyben van az állat, akkor a hagyatéki eljárás jegyzői szakaszában a jegyzőtől, a közjegyzői szakaszban pedig a közjegyzőtől lehet kérni úgynevezett biztosítási intézkedést. Ez egy háziállat esetében azt jelentené, hogy valakinek a birtokába adják, vagy birtokában hagyják, hogy lássa el és gondozza az állatot. Ezzel az szokott a probléma lenni, hogy nem feltétlenül van az örökhagyó környezetében azonnal olyan ember, aki magára vállalja a háziállat sorsának intézését. Ha pedig ez nem jut el a jegyzőhöz vagy a közjegyzőhöz, akkor az állat akár éhen is halhat. Ezért nagyon fontos lenne, hogy a jogalkotás elmenjen egy olyan irányba, és szerintem ezzel az összes állatmenhely egyetért, hogy kötelező legyen hagyatéki leltárba felvenni az örökhagyó után maradt állatokat” – mondta a közjegyző.

Az is egy fontos kérdés, hogy ráhagyhatjuk-e a vagyonunkat a háziállatainkra?

Magyarországon nem. Tehát Lagerfeld macskája itt nem tudna vagyont örökölni, mert a magyar polgári jog dolognak tekinti az állatot.

Örökölni dolog nem, csak jogalany tud,

aki lehet élő ember, vagy az a méhmagzat, aki élve születik, illetőleg jogi személyiséggel rendelkező egyéb jogalany, tehát például egy cég. De nem lehet örökséget hagyni templomra, kórházi osztályra, vagyis olyan entitásokra sem, akiknek nincsen önálló jogi személyisége – mondta Reviczky Renáta közjegyzőt az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Gyulai Péter készítette.