A Metrovagonmas átvette a még 2019-ben indított annak a pernek az iratait, amelyet a 3-as metró felújított kocsijai miatt indított a BKV, és most már hivatalosan is értesülhetett arról, hogy mi a követelés. A BKV követel egyrészt különböző mennyiségű pénzösszegeket, másrészt garanciális javításokat és ehhez kapcsolódó kötbéreket, amelyeknek egy része bankgaranciával van biztosítva, egy része pedig ezen kívüli követelés – fogalmazott Bolla Tibor az Arénában.

"A fentiek egy része abból adódik, hogy az oroszoknak a garancia alapján ingyen kell javítaniuk a szerelvényeket" – tette hozzá a BKV vezérigazgatója, megjegyezve: a társaság éppen ezért kért felmentést az uniós szankciók alól, hogy az orosz szakemberek Budapestre tudjanak utazni és térítésmentesen megjavíthassák a metrószerelvényeket. Máskülönben ezt a BKV-nak kell megtennie saját költségen, vagy abból a bankgaranciából, amit lehív az oroszok terhére. Bolla Tibor szerint viszont sokkal egyszerűbb az előbbi felállás, amire – szavai alapján – van is hajlandóság orosz részről.

Kitért arra is, hogy szerinte a BKV egy nagyon jó, "kemény" szerződést kötött azzal kapcsolatban, hogy milyen pénzügyi kártérítést kell az oroszoknak fizetniük, ha a szerelvények nem a szerződésben foglaltak szerint működnek, ezért kiesnek a forgalomból. A BKV jelentős, forintban kifejezve milliárdos követelésekkel állt elő, amit az orosz fél vitat, ezért fordultak bírósághoz, hogy az megállapítsa, a követelésnek mekkora a valós mértéke. Ha a bíróság ezt kimondja, akkor az orosz félnek ki kell fizetnie – tette hozzá Bolla Tibor, megerősítve, hogy magyar bíróság előtt zajlik a per.

A Metrovagonmasnak a periratot nem sikerült átvennie különböző, fordítási, kézbesítési okokból éveken át, ezért a BKV nemzetközi jogsegélyszolgálatot vett igénybe, és a magyar kormány is „beszállt”. A vezérigazgató megjegyezte, amúgy jó kapcsolatot ápolnak az orosz féllel, amit tudnak, megtesznek, és próbálják – az embargók miatt elnehezült együttműködés dacára is – tartani a szerződésben foglaltakat.

Most a periratok átvétele után 45 napja van az orosz félnek, hogy érdemben reagáljon a bíróságon, a követelések közül mit tart jogosnak. Ezt követően indulhat meg a per. Csakhogy miután olyan mértékű a BKV követelése, amire a Metrovagonmas érdemben kíván reagálni, némi haladékot kért a bíróságtól – árulta el Bolla Tibor, kitérve arra is, hogy a feleknek bármikor van lehetőségük – közös megegyezéssel – felfüggeszteni a pert, vagy halasztást kérni, aminek a lehetőségét a Metrovagonmas bíróságra benyújtott iratai ismeretében fogják mérlegelni.

„Az a lényeg, hogy lássuk azt, akár perben, akár peren kívül meg tudunk állapodni az orosz féllel. Jó lenne peren kívül, mert egy per évekig elhúzódik”

– tette hozzá.

Bolla Tibor a BKV-t érintő felújításokat illetően úgy fogalmazott, hogy a metrók esetében jó a helyzet, nagy előrehaladás volt az elmúlt időszakban, de célszerűnek tartaná megvizsgálni a 3-as metró meghosszabbítását Káposztásmegyerig, de akár a 4-es metróét is. "Ezekre vannak tervek, de pénz nincs, tehát egyelőre nem indulnak el" – tette hozzá a vezérigazgató.

Ezek a projektek magyar garanciával, de uniós forrásokból valósulhatnának meg, ehhez forgalmi adatokat és társadalmi hatást kellene igazolni, de szerinte ezzel nem lenne gond, már csak azért sem, mert eredetileg is hosszabbra és jóval nagyobb utasszámra lettek tervezve. A BKV szakemberei nemrégiben a törökországi Isztambulban jártak, ahol egyszerre 8-10 metrószakasz építése folyik. E tapasztalat alapján végképp nem tartaná elrugaszkodott ötletnek azt, hogy további metróépítések legyenek Budapesten.

Ha meghosszabbítanák a 3-as vagy a 4-es metrót, akkor Bolla Tibor szerint lenne mód terelni az utasok a meghosszabbított járatokra. Példaként említette, hogy a 4-es metró budai végállomásán a P+R parkoló száz százalékos telítettség felett üzemel, így ott már működik a terelés, miközben a belvárosban nagyon nehéz parkolni, ráadásul horribilis összegekbe kerül, és fenyeget a dugódíj is. "Ezekkel az eszközökkel egész biztosan lehet terelni az utasokat a közösségi közlekedésre" – mondta.

"A legnagyobb kérdés az, hogy amikor valaki egyéni közlekedésről közösségi közlekedésre vált, milyen előny és hátrány éri.

Amíg tehát nem kulturáltak a közlekedési eszközök – ezt fejleszti éppen a BKV –, addig bizonyos célközönség nem fog átülni a klimatizált, kényelmes autójából. Ha viszont azt látja, hogy a közösségi közlekedésen is kulturáltan, kényelmesen tud utazni, egészen másképp fog gondolkodni" – érvelt Bolla Tibor.