Müller Cecília kifejtette: Magyarországon, de Európában is, az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat a vastagbélrák; pedig nem kellene, hogy így legyen, mert "nagyon jól szűrhető betegségről beszélünk".
Jelezte, hogy évente 10 ezer új megbetegedést regisztrálnak Magyarországon, és 5 ezer ember hal meg.
Minimálisra lehetne szorítani ezt a számot, ha időben felfedeznénk a betegséget, aminek alapvető módszere a szűrés
- tette hozzá.
Magyarországon 2018-tól vezették be a Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) a szervezett népegészségügyi szűrések sorában a vastagbélrákszűrést. Ez azt jelenti, hogy az 50-70 éves korosztály tagjai meghívást kapnak az NNK-tól érkező levélben, hogy igénybe vehetik a szűrővizsgálatot - fűzte hozzá.
"Bátorítok mindenkit arra, hogy vegyen részt a vizsgálaton", ami kétlépcsős - mondta.
- Az első a székletminta vizsgálata, amire névre szóló meghívót küld az NNK, s a szükséges mintavételt mindenki otthon elvégezheti; az ehhez szükséges eszköz postai úton vagy a háziorvosán keresztül jut el a pácienshez. A tisztifőorvos felhívta a figyelmet arra, hogy a 1812-es ingyenes telefonszámon bárki maga igényelhet ilyen eszközt. Ha a vizsgálat eredménye negatív, akkor elég két év múlva megismételni - fűzte hozzá Müller Cecília, jelezve:
- ha azonban az első teszt nem negatív, vagyis humán eredetű vért találnak a mintában, akkor sem biztos, hogy daganatos betegség okozza, ezért szükséges a második vizsgálat, a vastagbéltükrözés, aminek kellemetlensége kérésre bódítással csökkenthető.
Megjegyezte: terápiás beavatkozás is lehet a tükrözés, mert közben eltávolíthatók az esetlegesen talált olyan elváltozások, amelyek az évek folyamán rosszindulatú daganattá is válhatnának.
A vastagbéldaganat civilizációs betegség, ami a rostban szegény táplálkozásra és az inaktív életformára vezethető vissza - magyarázta az országos tisztifőorvos.
