Infostart.hu
eur:
364.38
usd:
324.46
bux:
143455.92
2026. október 20. kedd Vendel
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Az Emelkedő Magyaroszág: bemutatták az ellenzék 2022-es választási programját

Április 3-án esély van arra, hogy Magyarország visszataláljon a polgárosodáshoz és Európához, az ország érdeke a béke, a biztonság és a felemelkedés - jelentette ki Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje "Az emelkedő Magyarország programja" című választási dokumentum bemutatóján, amelyet online, felvételről mutattak be az ellenzéki pártok politikusai március 9-én este.

Márki-Zay Péter az online közvetített rendezvényen kiemelte: az ellenzék programjának célja a béke Európában és béke az ország határain belül, biztonság és kiszámíthatóság, Magyarország és a magyar emberek mindennapi megélhetésének biztonsága és a polgári felemelkedés lehetősége minden magyarnak bőrszínétől, származásától, politikai nézeteitől, szexuális orientációjától függetlenül.

(A programbemutató rendezvény teljes felvétele itt elérhető, az Emelkedő Magyarország programja című dokumentumot itt olvashatja el.)

Hozzátette: Magyarország felemeléséhez szakítani kell a putyini módszerekkel, fel kell számolni azt a politikát, amely elárulta az ország szövetségeseit, amely szándékosan bomlasztotta az EU egységét és amely "a háborús bűnös Vlagyimir Putyin világhatalmi törekvéseit segítette".

Magyarország fizikai biztonságát a magyar határ megerősített védelme, az EU, valamint a NATO képes biztosítani - közölte, jelezve: kormányon megtartanák a határkerítést, önálló határőrséget állítanának fel.

Márki-Zay Péter szólt arról is, hogy a rendőri elvándorlást határozott béremeléssel állítanák meg.

Új, értékalapú, a nyugathoz történő visszatérésre épülő külpolitika mellett érvelt. Közölte, a magyar érdekekkel ellentétes nemzetközi szerződéseket felülvizsgálják, a nemzetközi körözés alatt álló "Fidesz-migránsokat" kiutasítják.

A jelölt azt ígérte, hogy a családtámogatások megmaradnak, a bérek és a nyugdíjak emelkednek, öt éven belül pedig bevezetik az eurót. Szakítani kell azzal a téves és igazságtalan politikával, amely a gyenge forintra építve elszegényítette a magyar embereket - jelentette ki. Elmondta, a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsát változatlanul hagyva négy éven belül adómentessé teszik a minimálbért. Négy év alatt megduplázzák a gyes, a családi pótlék, valamint az otthonápolási díj összegét. Ígéretet tett a 13. havi nyugdíj megtartására és a vegyes indexálás szerinti nyugdíjemelés visszaállítására. Hozzátette: negyven év után nemcsak a nők, hanem a férfiak is nyugdíjba mehetnek; a rendőrök és a fegyveres testületek tagjai 30 év munkaviszony után kérhetik nyugdíjazásukat.

Márki-Zay Péter úgy fogalmazott: "32 év után végre lesz elszámoltatás, ne legyünk következménynek nélküli ország". Valódi rezsicsökkentésnek pedig a korrupció felszámolását nevezte. Szerinte Magyarország szinte kilátástalan gazdasági helyzetéből - rekordhiány, rekordadósság, rekordinfláció -, egyedül az Orbán-kormány korrupciója miatt visszatartott uniós pénzekkel biztosítható gyors kilábalás. Az új Magyarország okosan és tisztességesen fogja felhasználni a magyar és uniós adófizetők pénzét - hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy fenntartható rezsicsökkentést vezetnek be, az energiapolitikájukban az ellátás biztonsága lesz a legfontosabb, csökkenteni fogják az ország kitettségét a putyini Oroszországnak, újratárgyalják a Paks II.-szerződést.

Érdemi béremelést javasolt az egészségügyi és a szociális szakdolgozóknak, valamint a pedagógusoknak.

Elmondta, "a fideszes alapítványokba kilopott egyetemeket visszavesszük a nemzet számára", a kínai kommunista migránsegyetem helyett a magyar felsőoktatást erősítik és felépítik a Diákvárost. A törvénytelenül szerzett földeket visszaveszik, újrapályáztatják - sorolta javaslataikat.

Szabaddá teszik a sportot, a kultúrát és sajtót - mondta -, helyreállítják a jogállamot is és kiállnak a kisebbségek mellett.

A Momentum képviseletében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő elmondta, létrehoznák a korrupcióellenes ügyészséget és csatlakoznak az európai ügyészséghez. Létrehoznának egy korrupcióellenes ügynökséget is, amely a korrupt vezetők felelősségre vonását segítené.

Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese azt ígérte, hogy visszaadják a megélhetés biztonságát a dolgozóknak, a közszférában külön fizetésemelési programot indítanak, megerősítik a szakszervezeteket, a rabszolgatörvényt pedig eltörölik. Hozzátette: az álláskeresési járadék folyósítási idejét a jelenlegi háromról kilenc hónapra növelik.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője az ellenzék egészségügyi programját úgy összegezte: nemet mondanak a lopásra, az egészségügy tönkretételére, a stadionokra, és igent az emberek gyógyulására. Azt ígérte: önálló minisztériumot kap a terület és 1200 milliárd forintot tesznek az egészségügybe.

Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője az oktatási programjukról szólva kijelentette: visszaadják az oktatást a magyar polgároknak. Olyan oktatást ígért, ami minden diáknak egyenlő esélyt nyújt. 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt és emelik a pedagógusok bérét - mondta.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és országgyűlési képviselője a kormány által szétszakított szociális háló újraszövéséről beszélt, amelyben a gyermekvállalástól az időskorig segítik az embereket. Mint mondta, igazságosabbá teszik a rezsicsökkentést és a családtámogatási rendszert is. Duplájára emelik a családi pótlékot, emellett kétszeresére növelik a nyugdíjminimumot.

Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja a rendészeti illetményalap emelését, a korábban elvett jogok visszaadását ígérte, valamint azt, hogy ismét minden falunak lesz saját rendőre. Megszüntetik az országos és megyei rendészeti szerveknél a "vízfejet", az erőforrásokat a városi intézményekbe irányítják.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke és országgyűlési képviselője a klímaválság valamint az orosz energiafüggőség elleni harc fontosságáról szólt, valamint az energiapazarlás megfékezéséről, és a Paks II. beruházást felülvizsgálatának szükségességéről.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Szakértő az Arénában: Magyar Péter is nemet mondott Brüsszelnek – de nincs egyedül

Milyen saját és másokkal közös céljai lehetnek az új magyar kormánynak az Európai Unió költségvetési tárgyalásain? És miben változott, ha egyáltalán változott Magyar Péter miniszterelnök tárgyalástechnikája az EU ülésein elődjéhez, Orbán Viktoréhoz képest? Többek között erről is beszélt Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa Tanszék oktatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Íme, a költségvetés részletei Magyar Pétertől és Kármán Andrástól

Hétfőn a miniszterelnök már ismertette a 2027-os költségvetés alapvetéseit, kedden 10 órakor azonban a pénzügyminiszterrel együtt újabb információkat közölt. Kármán András a költségvetés részleteiről minden rendelkezésre álló ábrát megosztott, Magyar Péter pedig példákkal illusztrálta, milyen élethelyzetű emberek hogyan léphetnek egyet előre 2027-ben annak ellenére, hogy a költségvetést nagyon nehéz helyzetben vették át.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.20. kedd, 18:00
Szűcs Anita
a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense
Kicsit korrigál a forint: 364 alatt az euró

Kicsit korrigál a forint: 364 alatt az euró

Az előzetes várakozásoknak megfelelően 5,5%-on hagyta kedden az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A nyári három hónapos mini kamatcsökkentési ciklus után már szeptemberben megállt a további lazítással az MNB, a jelek szerint az októberi ülés hangulatát is a kivárás jellemezhette. A forint ma gyengül mind az euróval, mind a dollárral szemben. Az euró részben a franciaországi zavargások csillapodásának hírére erősödik, miután a hatóságok több városban kijárási tilalmat vezettek be. Franciaország azonban továbbra is a devizapiaci figyelem középpontjában marad: az alsóház kedden a 2027-es költségvetés bevételi oldaláról szavaz, miközben az államháztartás hosszú távú helyzete miatti aggodalmak szeptember óta nyomás alatt tartják az eurót. A dollárindex 0,2 százalékkal esett, ugyanakkor a 110 dollár felett járó Brent potenciális dollárerősítő tényező maradhat a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos bizonytalanság miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×