A Kúria közleményében csak felperesként és alperesként jelöli meg a peres feleket, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az ügyben 2018-ban döntött: akkor a használati jog törlésére és az ingatlan kiürítésére indított perben hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság jogerős ítéletét, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva elrendelte az alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jognak a jogelődökre is kiterjedő törlését a budapesti "kivett, galéria" megjelölésű műemlékingatlanról. Emellett a kiürítés iránt előterjesztett keresetet elutasította.

A Kúria 2018 novemberében rendelte el a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogának törlését a magyar állam által indított polgári perben, ugyanakkor elutasította a kereset kiürítésre irányuló részét.

A pert elsőrendű felperesként a magyar állam mint tulajdonos és másodrendű felperesként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint vagyonkezelő indította az V. kerületi Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan egy részét használó Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. elsőrendű alperes és az e használatot az ingatlanrész akkori kezelőjeként engedő Magyar Szocialista Párt (MSZP) másodrendű alperes ellen. Azt kérték, hogy töröljék az intézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogot és kötelezzék kiürítésre az intézetet.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint a szerződések nem jogszabályba ütközők, így az ingatlanhasználat bejegyzése sem érvénytelen. A másodfokú bíróság helybenhagyta ezt a döntést. Ezt változtatta meg a Kúria 2018-ban, amikor a bejegyzés törléséről döntött, ugyanakkor a kereset kiürítésre vonatkozó részét elutasította.

A Kúria csütörtöki közleményében azt írta, hogy ezután a felperes felmondta a felek közt fennálló haszonkölcsön-szerződést és felszólította az alperest, hogy a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül az ingatlant kiürítve adja át a részére. Az alperes válaszlevelében a felmondást nem fogadta el.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli ingatlan általa használt részeinek kiürítésére és birtokba adására.

A Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben közölte, hogy a magyar állam gazdasági pert indított a Politikatörténeti Intézet ellen és azt kérte, hogy kötelezzék arra az intézetet - amely álláspontjuk szerint jogcím nélküli birtokos -, hogy 30 napon belül hagyja el és adja át az ingatlan általa használt és birtokolt összes helyiségét, az ingóságaitól kiürített állapotban. A bíróság döntése értelmében a Politikatörténeti Intézetnek egy hónapon belül el kell költöznie.

A Kúria csütörtöki tájékoztatása szerint

a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt - ismertette a Kúria. Az alperes szerint a per mögött az az alapvető jogkérdés húzódik meg, hogy a tulajdonos felperes rendelkezik-e a birtoklás jogával, és a jogszerű használó alperestől követelheti-e az ingatlan kiürítését akkor, ha a használat jogával más jogi személy rendelkezik.

A Kúria a felülvizsgálatot megtagadta. A határozat indokolása szerint az alperes az engedélyezés iránti kérelmében nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak; érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg. Nem jelölt meg olyan körülményt sem, amelyre figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat nem lenne fenntartható.

Az alperes kérelmének említett hiányosságai kizárták a felülvizsgálat engedélyezését - tartalmazza a Kúria közleménye.

A Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán, a Parlamenttel szemben álló ingatlan - egykori Igazságügyi Palota - nagyobb része a Néprajzi Múzeum otthona volt, de több szinten összesen több ezer négyzetmétert használ az intézet is térítésmentesen. A tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd vissza a Kúria.