Éppen most indulna a gímbikavadász-szezon, ám a külföldi vadászok a beutazási korlátozások miatt nem jöhetnek Magyarországra, ezért a helyzetük most kilátástalan - hacsak az Országos Magyar Vadászkamara ki nem talál valamit az Agrárminisztériummmal esedékes tárgyalás előtt.

A kamara természetesen nem vitatja a beutazási korlátozás szükségességét, de az intézkedés tervezhetetlenné tette a szezont, a jövőt pedig elsötétítette.

Méhes Dóra, a köztestület szóvivője az InfoRádió megkeresésére elmondta, a bérvadászati bevételek döntő részben a külföldi vadászvendégek révén folynak be, jelenlétük pedig nem jelentene vállalhatatlan járványügyi kockázatot.

"A vadász a beutazása során nem a népszerű, turizmus által frekventált helyeket látogatja, vidékre utazik, és ott

minimális létszámú emberrel kerül kontaktusba,

valamint a vadászat szabadban űzött sporttevékenység, nem kapcsolódik hozzá közönség, nincs több résztvevője" - utalt arra, hogy milyen érvekkel kopogtatnak az agrártárca asztalán.

A vadászkamara több ágazati szakember, valamint járványügyi szakemberek bevonásával kidolgozott egy olyan, járványhelyzetben alkalmazható, részletes eljárásrendet, amelynek betartása garantálná a vadászvendégek beutazási lehetőségét, a kockázatok minimalizálását, és a jogosultak számára a bérvadászati bevételeket.

"A külföldi vadászok bérvadászati protokollját hétfőn reggel eljuttattuk az Agrárminisztériumba, bízva abban, hogy ez az eljárásrend betöltheti eredeti szerepét, és rendkívül szigorú adminisztrációs szabályok betartása mellett érkezhetnek vendégvadászok szeptemberben Magyarországra."

Jelentős bevétel

Külföldi bérvadászok nélkül csőd van, sem a vadgazdálkodásra, sem a turisztikai szolgáltatásokra nincs pénz - mondta az InfoRádiónak a Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesületének titkára, Kása Róbert, aki így érzékeltette a helyzetet: egy német bérvadász egy hét alatt 10 ezer eurót költ el Magyarországon.

"A hatóság kötelezően megállapít kilövési terveket, amelyeket végre kell hajtani. Ezeket a terveket a vadásztársaságok hajtják végre, vagy bevonnak fizető külföldi vadászokat, ebből van a bevétel" - tisztázta.

Hogy mennyi vadat kell kilőni egy évben, ennek a fajonkénti adatai a Szent István Egyetem és az Agrárminiztérium közös honlapján részletesen is megtalálhatók,

nagyvadból összesen 355 ezer darabot kellett kilőni

például a 2018/2019-es vadászévben. És akkor ehhez jönnek még az apróvadak (500 ezer darab): mezei nyulak, fácánok.

Az összes bevétel 27 milliárd forint lenne,

ehhez jönne még hozzá a hús ára, az értékesítés ebben még benne sincs.

A vadászok kiadásai mások mellett: terepjáró fenntartása, védőruha, fegyver, területbérlet (200 Ft/hektár), tanösvények fenntartása.

Kása Róbert is úgy gondolja, hogy a vadászok magyarországi jelenléte gyakorlatilag minimális járványügyi kockázattal jár.

Államtitkár: belföldi vendégek!

Lehetővé kell tenni a vadászatot a belföldi vendégeknek, mivel a koronavírus-járvány megfékezéséért bevezetett új beutazási korlátozások miatt nem lesznek külföldi vendégvadászok - közölte az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Szentpéteri Sándor példaként említette, hogy tavasszal a bakvadászat során árengedményeket tettek a vadásztársaságok, és már most is van néhány társaság, amely kedvezőbb áron kínál trófeás vadkilövést.

Át kell strukturálni a vadkilövést: idén a nem kívánatos, kevésbé nagy trófeával rendelkező vadakat kell kilőni, a többi pedig jövőre még nagyobb trófeát tud növeszteni.

Tudatta: a gím- és dámvadászok kétharmada külföldi és csak harmada belföldi vendégvadász.

A vadkárrendezéssel kapcsolatban azt mondta, hogy új vadkárfelvételi protokollon dolgoznak, amely egységes útmutatóként szolgál majd a kárfelmérésben. A munka a végéhez közeledik, de a protokoll bevezetéséhez törvénymódosítás szükséges, amely az ősszel várható - tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!