A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint Czeglédy Csaba 2018 szeptemberében hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a kényszerintézkedésének meghosszabbítását indítványozó ügyész ellen, mert álláspontja szerint az ügyész indítványában "szelektált" a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok között, ezzel megszegte hivatali kötelességét, visszaélt hivatali helyzetével.
A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, a döntés elleni panaszt a Legfőbb Ügyészség alaptalannak tartotta. Czeglédy Csaba ezután pótmagánvádlóként fordult bírósághoz, és továbbra is azt állította, hogy az ügyész bűncselekményt követett el a sérelmére. A Szolnoki Járásbíróság idén májusban az indítványt elutasította azzal, hogy Czeglédy Csaba a hivatali visszaélésnek nem sértettje, feljelentőként pedig pótmagánvád előterjesztésére nem jogosult.
A Szolnoki Törvényszék szeptemberben helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A törvényszék végzése tartalmazza, hogy az ügyészség által mindvégig vitatott pótmagánvádlói állítás - mely szerint nem az összes iratot adta át az ügyész - kötelezettségszegést nem valósított meg. A bíróság megállapította azt is, hogy az ügyész a kényszerintézkedés fenntartását nem kizárólag a bizonyítás meghiúsítása, hanem a bűnismétlés veszélye miatt is indítványozta, amivel egyetértett a letartóztatást meghosszabbító Szegedi Járásbíróság. A bíróság megerősítette, hogy az ügyész törvényesen járt el.
Mindezekre figyelemmel az ügyész eljárását törvénysértőnek minősítő állítások és Czeglédy Csaba támadása minden alapot nélkülöz - közölte a Legfőbb Ügyészség.