A Global Footprint Network környezetvédő szervezet által kiszámított dátum azt hangsúlyozza ki, hogy január 1-jétől mostanáig felhasználtuk a Földnek azon erőforrásait, amelyek egy év alatt megújulni képesek, és mostantól már olyat használunk, amely az évmilliók alatt halmozódott fel.
Globális szinten úgy élünk, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésre, Magyarországon pedig még rosszabb, 2,2 ez az arány -
ismertette az adatokat az InfoRádióban Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.
Ráadásul ezt a fordulónapot évről évre egyre korábban éri el az emberiség: a 70-es, 80-as évektől megháromszorozódott a fosszilis energiahordozók felhasználása, és egyre nőtt az energiafelhasználás is, így az emberiség fogyasztása (az ökolábnyomunk) és a Föld adott biokapacitásának (megújulni képes erőforrás) mértéke egyre inkább eltávolodik egymástól. "A gazdasági növekedés és az üvegházhatású gázok kibocsátása sajnos még most is kéz a kézben jár. Fontos cél lenne a kettéválasztásuk, ami Európában már kezd megvalósulni, vagyis olyan gazdasági növekedésre kell törekedni, amely közben csökken a szén-dioxid-kibocsátás" - mondta Harmat Ádám.
Ám ha mindenki úgy élne, mint mi Európában, akkor július vége helyett már május 10-én eljönne a túlfogyasztás világnapja. Magyarország szempontjából ez a dátum június 14-e.
"Hazánk európai összehasonlításban nem áll annyira rosszul, mert csak Romániában és Bulgáriában jönne el később ez a nap, ám az egy év alatt felhasznált 2,2 földnyi erőforrás-felhasználás természetesen egyáltalán nem számít jónak, messze nem élünk fenntarthatóan" - hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: Csak néhány, nagyjából 30 olyan afrikai ország van, ahol annyira alacsony a gazdasági fejlettségi szint, hogy az egy főre jutó fogyasztás nagyon alacsony, ezért még nem érik el a túlfogyasztás napját. (A jobb oldali ábra azt mutatja meg, hogy a jelenlegi életmódja mellett melyik országnak mennyi Földre lenne szüksége a fenntarthatósághoz.)
Magyarország fogyasztásának kétharmada az energiafogyasztáshoz kapcsolódik - emelte ki a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője. "Egyrészt rengeteg fosszilis energiát használunk fel, a megújulók aránya a végső energiafelhasználásban 13-14 százalék, vagyis bőven lenne hova javulnunk. A másik fontos tényező a rossz energiahatékonyság, az épületállomány rossz szigeteltségi állapota. A fűtési felhasználásunkat akár a felére tudnánk csökkenteni, és a jól szigetelt épületekbe nyáron sem kellene légkondicionáló, ami rengeteg energiát fogyaszt, vagyis minden épülettulajdonosnak át kellene gondolnia egy ilyen beruházást" - hangsúlyozta Harmat Ádám.
