Franciaországban és Spanyolországban is csökkentették néhány úton a sebességhatárokat. Az előzetes adatok szerint ennek hatására az év második felében kevesebb baleset is történt a francia úthálózaton.

Az autós portál megjegyzi, a lakott területen kívül 80 km/órás sebességhatárt alkalmazó Dániában és Hollandiában 37-37 közlekedési balesetben elhunyt ember jut egymillió lakosra, Norvégiában és Svájcban 26-26. A leglassabb Svédországban 27, ahol rengeteg helyen csak 70-nel lehet menni. Eközben Franciaországban 54, Spanyolországban 39 az elhunytak száma - míg Magyarországon 62.

Úgy tűnik, hogy az egyre gyorsuló járműparkkal párhuzamosan a sebességhatárok csökkentése lesz a kormányok egyik, viszonylag gyorsan bevethető eszköze, ha a közlekedésbiztonság javításának szándékát hangsúlyozzák. Németországban is évek óta komoly társadalmi vita zajlik a sebességhatárokról, ám még nincs változás.

A rendőrség már 2013-ban felméréseket végzett az átlagsebesség-mérés bevezetéséről.

Ez azt jelenti, hogy egy adott útszakasz több pontján járműazonosító és egyben sebességmérő műszerek figyelik a forgalmat: azonosítják a járműveket, folyamatosan mérik a sebességüket, és a szakasz végén átlagsebességet számolnak. Ha ez az átlagsebesség magasabb az adott úton megengedettnél, akkor a rendszer automatikusan eljárást indít a gyorshajtó ellen.

A Vezess.hu cikke szerint 2013-ban tizenegy hónap alatt 14.416 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt a hazai utakon, míg 2018 hasonló időszakában 15.594. Annak ellenére emelkedett a szám, hogy működésben lépett az 525 traffipaxból álló VÉDA-rendszer.

Néhány hónappal ezelőtt Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes az InfoRádióban arról beszélt, hogy dolgoznak a rendszer kialakításán.

A portál nmezetközi példákat idéz arról, hogy pirosra vált a lámpa a csekély forgalom ellenére, amennyiben túl gyorsan érkezik az autó.