Nagy-Britanniában a terrorveszély speciálissá teszi a középületek védelmének helyzetét, és ez így van már az ír egyesítést követelő mozgalmak működése óta. Régebben nagyon laza volt az őrizet, vagy egyáltalán nem létezett.

Londonban a miniszterelnökség, a Downing Street 10. jókora régi lakóház a belváros egy kis utcájában, a Parlament közelében, és a mindenkori kormányfő ott is lakik. A megválasztása után azonnal beköltözik a családjával. A régimódi számozás miatt a szomszédos ház a Downing Street 11., a mindenkori pénzügyminiszter otthona.

Valamikor, nem is olyan régen, bárki besétálhatott az utcácskába, oda állhatott az ajtó elé, amelyen rézből, kifényesítve áll a tízes szám, és lefényképeztethette magát. Silbakolt ott egy rendőr, de ez ilyenkor mosolyogva arrébb húzódott.

Azután az írek robbantani kezdtek, és Margaret Thatcher ízléses kovácsoltvas kerítéssel mindkét végén lezáratta a Downing Streetet. A behajtó állami gépkocsiknak két rendőr csukja-nyitja a kaput, a vendégeket igazoltatják.

Ez nem zárja ki, hogy alkalmi tüntetők, előzetes engedéllyel, ne csoportosulhassanak a főutca szemközti oldalán, és igyekeznek olyan nagy zajt csapni, hogy behallatsszon a miniszterelnökségig.

A londoni Parlament előtt sűrű körforgalommal övezett, füves tér terül el, de az épületnek már eredetileg kerítéssel övezett elő-udvara van, mintegy ötven méter szélességben.

(Sárközi Mátyás londoni összefoglalója)Németországban a belső biztonságot szolgáló átmeneti rendőri intézkedésekhez bírói végzésre van szükség, míg a veszélyezettnek tekintett épületek körüli kordonok létesítéséről az illetékes tartományok belügyminisztériumai döntenek.

Így például Berlinben már az épület átadását követően teljességében lezárták a brit nagykövetség előtti utcát az autóforgalom elől, de Münchenben is már évek óta csak a különleges engedéllyel rendelkező gépkocsik hajthatnak be a bel- és pénzügyminisztériumnak otthont adó klasszicista stílusban épült paloták elé.

A jövő hétvégén esedékes ugyancsak biztonságpolitikai meggondolásból foganatosított forgalom-korlátozások ellen viszont már kedden több százan tüntettek a bajor fővárosban.

A magánkezdeményezésű nemzetközi biztonságpolitikai értekezleten a világ vezető országai csúcsszinten képviseltetik magukat, következésképpen a magas rangú politikusok biztonságának szavatolása különleges kihívást jelent a bajor rendőrség számára.

A legjobb megoldásnak a konferencia színhelyéül szolgáló Bayerischer Hof nevű
szálloda környékének hermetikus lezárása ígérkezik, ami minden évben porondra hívja a békeaktivistákat.

Noha a biztonságpolitikai értekezlet ellen tüntetők száma évről évre csökken, a karhatalom a múlt példájából okulva, idén sem zárja ki zavargások kirobbanását, ezért a következő hét végére 3000 rendőrt vezényeltek a bajor főváros központjába.

Az utak átmeneti lezárását és a forgalom elterelését bírói intézkedés alapján rendelik el - csakúgy mint a tüntetések engedélyezését az előre bejelentett útvonal mentén.

Az amerikai főkonzulátus előtt is megerősítik az őrjáratokat, azonban az épület körül a tartományi belügyminisztérium utasítására már évekkel ezelőtt biztonsági övezetet létesítettek, amelybe csak a különleges engedéllyel rendelkező gépkocsik hajthatnak be, a járókelőket pedig tábla figyelmezteti, hogy a szemközti járdát használják.

Akik mégsem tesznek eleget a felszólításnak, azokat a diplomáciai kirendeltség védelmével megbízott rendőrök akár erőszakkal is átirányíthatják az úttest másik oldalára.

Ugyanígy járnak el országos viszonylatban is azokkal szemben, akik a tüntetések során nem tartják tiszteletben a tiltott övezetet, mint például követségek, minisztériumok, vagy középületek közvetlen környékét.

Az ilyen övezetek kijelölése a tartományi belügyminisztériumok hatáskörébe tartozik, míg az egyszeri korlátozások életbeléptetését bírói döntések alapján foganatosítják.

(Vincze András Németországból jelentette)Szlovákiában az állami szerveknek otthont adó épületek őrzését 2001. szeptember 11.-e után látványosan megerősítették, ám azóta visszaállt a korábbi rend, tehát nincsenek feltűnő, külső jelei a kormányépület vagy a parlament fokozott őrzésének.

Kivételt csupán az amerikai elnök tavalyelőtti, történelmi első szlovákiai látogatása jelentett, ekkor több páncélozott gépkocsi is megjelent az utcákon, állig felfegyverzett kommandósokkal. Szerencsére semmi dolguk nem akadt.

Prágában a Nemzetközi Valutalap és a Világbank közgyűlése okozta a legnagyobb gondokat a biztonsági szakembereknek, elsősorban az antiglobalista tüntetések miatt. Az utcai összecsapások miatt több ezer rendőrt vezényeltek az utcára.

A cseh főváros leginkább őrzött középülete jelenleg érdekes módon nem az államfőnek otthont adó Hradcsin, vagy a kormány épülete, hanem az amerikai Szabad Európa Rádió székháza, mely a bársonyos forradalom után a korábbi kommunista parlament épületében kapott helyet, nem messze a forgalmas Vencel-tértől és Múzeumtól.

Biztonsági szakemberek szerint a turisták által nagyon látogatott városközpontban komoly gondokat jelent az épület és környéke biztonságának szavatolása, ezért többször is javaslatot tettek a rádió más, jobban védhető épületbe való áthelyezésére.

A közelmúltban végső döntés született az ügyben, a Szabad Európa kiköltözik a belvárosból, eddigi épületét feltehetően a Múzeum kapja meg.

Az utcai tüntetéseknek mindkét országban pontos szabályai vannak. Prágában az előre bejelentett és engedélyezett tüntetést a parlament és az alkotmánybíróság épületétől legalább 100 m-es távolságban lehet csak megtartani.

A kényes helyszíneket a rendőrség kordonokkal biztosítja. A bársonyos forradalom óta egyszer sem fordult elő, hogy tüntetők erőszakkal próbáltak volna behatolni középületbe.

Pozsonyban elsősorban a várdombon lévő parlament előtt gyakoriak a tüntetések, itt az a szabály, hogy a tüntetőknek be kell tartaniuk a legalább 50 m-es távolságot, ezt általában a rendőrség vaskordonnal biztosítja. Eddig komolyabb atrocitásokra nem került sor, a rendőrségnek nem kellett erőszakot alkalmaznia.

(Protics János pozsonyi összefoglalója)