A trombózisokat keletkezésük helye szerint két nagy csoportra osztjuk, s ez egyben a kezelési lehetőségeket is meghatározza. A vénás trombózisok kialakulásának oka elsősorban a vénás keringés romlása, a véráramlás lassulása, a tartós mozdulatlanság (például gipszrögzítés), a daganatok, de még számos ok meghúzódhat a háttérben.

A vénás trombózisok keletkezésében elsődleges szerepe van tehát az alvadási rendszerünk aktiválódásának, ezért a leghatékonyabb gyógyszerek ezen a területen az alvadásgátlók. A tévhitekkel ellentétben az aszpirin nem tartozik e gyógyszerek közé - magyarázza Blaskó György professzor, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

Az aszpirinnak sokkal jelentősebb szerepe van az artériás oldali trombózisok megelőzésében. Az artériás trombózisok kialakulásáért elsősorban a vérlemezkék (trombociták) aktiválódása és összecsapzódása felelős. Ez az igen bonyolult, de akár 10 másodpercen belül is végbemenő folyamat elsősorban az érelmeszesedéses területeken (az úgynevezett plakkokban) jön létre, mert itt aktiválódnak és válnak tapadóssá a vérlemezkék.

A vérlemezkékben végbemenő anyagcsere folyamatok közül ekkor az arachidonsav-anyagcsere lépései fontosak, ami végeredményben olyan anyagok kialakulását eredményezik, mint például a tromboxánok, amelyek összecsapják a vérlemezkéket, és ráadásul még érösszehúzódást is kiváltanak a kis artériákban. Az arachidonsav anyagcsere lényeges lépésének nagyhatású gátlószere az acetilszalicilsav, másképpen a jól ismert aszpirin.

Ilyen irányú hatásait a múlt század 70-es éveiben fedezték fel (ez Nobel díjat is eredményezett), amikor már egyéb hatásait, mint a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés és egyebek már régen ismertük. Ez új távlatokat nyitott a gyógyszernek, mert az artériás trombózisok a munkaképes korosztály halálozásának legfontosabb okai, hiszen szívizom infarktust, agyi trombózisokat (stroke-ot) és a végtagi artériák elzáródásait okozhatják.

Fontos tisztában lenni a dohányzás nagyon káros szerepével is: artériás trombózisnak már a gyanúja esetén is teljes nikotintilalom javasolt! Több százezer beteget magában foglaló úgynevezett meta-analizisek igazolták, hogy egy ilyen trombotikus eseményt követően szedett, napi 100 mg aszpirin a következő esemény kialakulását hatékonyan akadályozza meg. Ezt hívják szekunder prevenciónak.

Az aszpirinnel való kezelésnél azonban számos probléma adódik. A legfontosabb, hogy a betegek egynegyedének trombocitái nem reagálnak a gyógyszerre, ezért az aszpirin gátló hatását ellenőrizni kell. Továbbá az aszpirinnek számos kellemetlen mellékhatása van, például, vérzéseket válthat ki a gyomor-, béltraktusban, az arra érzékenyekben asztmás rohamot okozhat. Bár recept nélkül is kapható, az orvos ellenőrző szerepe és a betegek kellő felvilágosultsága elengedhetetlen még az aszpirin kezelés esetén is.

Összefoglalva tehát az aszpirinnel hatékonyan védekezhetünk az artériás trombózisok ismétlődése ellen, de sem a már létrejött elzáródás oldásában, sem a vénás oldali trombózisok kezelésében nem javasolt az alkalmazása - hangsúlyozza a professzor.