Fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét, gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy csaknem ötéves kutatási programban, amely uniós támogatással valósult meg.

Az intézmény közleménye szerint a kutatások eredményeként számos új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyületet fejlesztettek ki, gyakran zöld - a korábban alkalmazottaknál kisebb környezeti terhelést jelentő - szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része többféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő hibridmolekula. Így

sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket,

tanulmányozták azok hatását.

Vizsgálták egy fehérjealapú szabályozható működésű mesterséges nukleáz kifejlesztésének lehetőségeit is. Javaslatot dolgoztak ki a fémionháztartás zavarával járó betegségek kismolekulás kezelésére, valamint a biológiai és környezeti mintákban lévő fémionok alacsony koncentrációban történő detektálására alkalmas eljárásokra, fémion- vagy molekulaszenzorként működő arany nanorészecskékre.

Emellett

kifejlesztettek olyan arany-ezüst nanorészecskéket is, melyek jelentősen csökkenteni képesek a tumorok áttétképzését,

valamint csökkentik a rákos sejtek életképességét ionizáló sugárzás mellett. Sikeresen állítottak elő új kolloidális nemesfém- és liposzómális-alapú gyógyszerhordozó nanorészecskéket, amelyek gyógyszermolekulák, többek között mesterséges nukleázok hatékony célba juttatását segíthetik.

A programban az SZTE három karának nyolc kutatócsoportja, csaknem ötven szakembere vett részt. A program fontos célja volt a tudományos utánpótlás nevelése is, 16 doktorandusz védte meg PhD-dolgozatát, két kutató pedig MTA doktori disszertációját. A projekt megvalósítását 879 millió forint uniós támogatás tette lehetővé.