Nem, egy olimpiai döntőre szerintem senki sem úgy megy oda, hogy simán nyeri meg, még én sem, noha előző évben minden nemzetközi versenyen nagy fölénnyel győztem. Ettől függetlenül számítottam arra, hogy nyerni fogok.

Mennyire érzett nyomás amiatt, hogy azelőtt még nem szerzett aranyérmet a magyar küldöttség?

Nem volt rajtam nyomás, csak magammal voltam elfoglalva, csak arra figyeltem, hogy azt a teljesítményt nyújtsam, amit elvárok magamtól. Tudtam, hogy ez mire elég.

Az ellenfelekre nem is figyelt?

Egy riválisra, a spanyol David Calra készültem. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen a végjátékra csak ketten érkeztünk, de én erősebb voltam nála.

Mennyire rontotta el a kedvét az 500 méteren elért kilencedik helye?

Nem törődtem vele, mert úgy éreztem, hogy kihajtottam magam 1000 méteren, megszereztem az első pekingi aranyérmet. Elfáradtam, nem tudtam kipihenni magam, így kellett odaállnom másnap az 500-as döntőre.

Mi volt a győzelem legfontosabb eleme?

Az, hogy elhiggyem: meg tudom csinálni!