Kiegyenlített küzdelmet hozott a találkozó első hét perce, a csapatok addig fej-fej mellett haladtak. Ekkor megsérült a norvégok egyik legjobbja, az irányító Gro Hammerseng, mégis úgy tűnt, ez az orosz csapatot zavarta meg jobban. Marit Breivik együttese ezután ugyanis pillanatok alatt háromgólos előnyre tett szert.

Az oroszok nem tudtak mit kezdeni a norvég védekezéssel, ráadásul egyre-másra kapták a gyorsgólokat, így a 21. percre négyre, majd a 24.-re már hat találatnyira nőtt a hátrányuk.

A félidő hajrájában aztán kissé magukra találtak Jevgenyij Trefilov lányai és három gólra is megközelítették riválisukat, a szünetre mégis 16-12 volt az állás a szinte hazai pályán játszó norvég válogatott javára.

A második játékrész első felében szinte nem változott a különbség a felek között, a norvégok rendre tudtak válaszolni ellenfelük találataira, így három-négy góllal vezettek.

Az idő fogyott, az oroszok pedig úgy látszott, hiába próbálkoznak, nem tudják utolérni a norvégokat. Trefilov együttese aztán a 47. percre 23-21-re alakította az állást, majd ezután többször is jól védekezett, ám egészen a hajráig nem tudott közelebb férkőzni a Hammerseng nélkül is remeklő riválisához.

Aztán öt perccel a vége előtt sikerült, ami addig nem, 25-24-re feljött az orosz csapat és veszélybe került a helyszínen több ezer szurkoló által biztatott norvég csapat aranyérme.

Breivik válogatottja azonban a kiélezett hajrát jobban bírta idegekkel, a fontos pillanatokban is jól összpontosított és megvédte címét.