Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, ami a májusi 2,2 százalékos infláció után jelentős emelkedés. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár az adatgyűjtést a statisztikusok figyelmeztetése szerint nehezíti a koronavírus-járvány, és esetenként becslésekre kell hagyatkozniuk, azért figyelemre méltó trendeket jelez a legfrissebb jelentés is.
Májushoz képest a fogyasztói árak júniusban átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, csakúgy, mint egy hónappal korábban.
Az első féléves infláció 3,4 százalékos volt, a maginfláció 4 százalék maradt - közölte a KSH. Utóbbi a jegybanki toleranciahatáron belül van.
A nyugdíjas fogyasztóiár-index azonban éves összevetésben 3,6 százalékos emelkedést jelez, vagyis az idősebbek pénztárcáját jobban megterheli a drágulás.
Az előző év júniusához viszonyítva azonban az élelmiszerek jelentősen, 7,8 százalékkal drágultak, ezen belül
a párizsi, kolbász ára 20,5 százalékkal, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,7 százalékkal kerültek többe 2019 júniusához képest, ezen belül a dohányáruk 11,1 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok ára ugyanakkor 11,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
2020. májusához képest júniusban az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs ) 3,2 százalékkal, a tej 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, a baromfihús pedig 1,3 százalékkal lett olcsóbb.
A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások 0,3-0,3 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 9,3 százalékkal többe kerültek.
A KSH az inflációs adatok mellett közleményben összegezte a koronavírus-járvány hatását a fogyasztóiár-index számítására. Azt írta, hogy a járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja, a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges.
Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve az e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része a járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét.
Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt teljes reprezentánsok árindexének becsléseken alapuló pótlása is szükségessé válik. A pótlások végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmaz - írták.
