A Keler Zrt. elnöke szerint a brókerbotrányok kezelését illetően jól vizsgázott a magyar pénzügyi rendszer. Lantos Csaba azonban a helyzet kialakulásában állami hiányosságokat vetett fel.
 
"Az, hogy idáig eljuthattunk, nyilván nagyon sok tekintetben morális csőd mindenekelőtt; és nem utolsósorban szabályozási, végrehajtási csőd. Azt kell mondjam, hogy a 90-es évek önszabályozó, önkormányzó jellegéhez képest kialakult egy klasszikus állami szabályozó, állami ellenőrző funkció, vagy megerősödött. És ez e tekintetben nem vizsgázott egyáltalán jól" - fogalmazott az elnök.
 
A szakember a könyvvizsgálók felelősségéről is beszélt. Lantos Csaba a magasabb hozamú befektetések esetében nem vitatja, hogy szükséges a kárpótlás, de a teljes egészében való megtérítést kártékonynak tartja.

A Keler Zrt. elnöke úgy fogalmazott: elképzelhető, hogy a brókerbotrányok után szabályozás-cunami indul el.
 
"Olyan szabályozásra van szükségünk, ami ugyan kellően biztonságos, feszes és lehetőleg meggátolja az ilyen típusú bűncselekmények kialakulását, vagy viszonylag hamar el lehet kapni, le lehet tartóztatni, aki ilyet tesz. De nem annyira feszes, hogy a másik oldalról eltérítse Magyarországról ezeket a megtakarítás-kezeléseket, legyen ez befektetési alapokban, befektetési alapkezelőkben, privát bankokban vagy ne adj' isten brókercégeknél" - mutatott rá a Keler Zrt. elnöke. 
 
Lantos Csaba szerint az egyensúlyt mindenképpen a szabályozás alakítja majd ki.

Illúzió, hogy egy öregedő társadalomban az állami egészségügy egyéni hozzájárulás nélkül működőképes lehet - mondta a továbbiakban Lantos Csaba. A magánkórházi ellátásokban is érdekelt üzletember szerint az államnak ösztönöznie kellene az egyéni, egészségügyi célú megtakarításokat.

Az állami- és a magánszolgáltatók szétválasztása az egészségügyben hangzatos cél lehet, ám kérdés, hogy az államnak valóban hasznos-e, ha csak a központilag finanszírozott intézményekben folyó ellátást támogatja - fogalmazott a Keler Zrt. elnöke.

"Az, hogy a kapacitást feltétlen állami eszközökkel kell biztosítani, semmilyen módon nem igazolható, ez egy tervgazdasági klasszikus szocialista illúzió" - tette hozzá az üzletember.

Lantos Csaba megjegyezte: a Nyugat-Európában működő egészségügyi modellek általában szektorsemleges finanszírozásúak. Az üzletember hangsúlyozta: az elöregedő társadalomban hosszú távon csakis a részben önköltséges rendszer jelentheti a megoldást, ám ennek sok formája van.

"Én mélyen nem hiszem, hogy lesz annyi erőforrása egy közepesen fejlett országnak, - ez egy tökéletes illúzió és önbecsapás -, hogy ne lenne szükség arra, hogy az emberek maguk elkezdjenek öngondoskodni, megtakarításokat felhalmozni" - hangsúlyozta.

Lantos Csaba hozzátette: Magyarországon ma egymillió ember fizet be évi 60 milliárd forintot az egészségpénztárakba, ám ennek fele még mindig gyógyszerre megy el, mindössze 10-12 százalékát fordítják egészségügyi szolgáltatásokra.