Amennyiben a munkavégzéshez internethasználatot munkaeszközként biztosítja, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy vagy megengedi a magáncélú használatot, vagy pedig a magáncélú használatot teljes egészében megtiltja - mondta el az InfoRádiónak Szűcs László.

Hozzátette: amennyiben a munkáltató semmilyen tájékoztatást nem ad a munkavállalók részére, akkor azt kell vélelmezni, hogy a munkavállalóknak a magáncélú használat megengedett.

"Ha engedélyezik a magáncélú internethasználatot, akkor abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló a munkahelyen alapvetően a munkaköri feladatait köteles ellátni. Ám amennyiben az megállapítható, hogy a magáncélú használat aránytalanul nagy, akkor ilyen esetben ennek is lehet szankciója, még akkor is, ha egyébként a magáncélú használat megengedett" - hívta fel a figyelmet az ügyvéd.

Elmondta, hogy az "aránytalanul nagy" mértékre például egy német bírósági döntés lehet irányadó. Ott egy munkavállaló esetében egy hét hetes periódust vizsgált a bíróság és ott napi 2-3 óra volt az az időtartam, amit a munkavállaló magáncélú internethasználattal töltött.

"Magyarországon még nem volt ilyen per, viszont volt olyan esetem, amikor azt állapította meg a munkáltató, hogy a munkavállaló a munkaidejének mintegy 50 százalékát magáncélú internetezéssel tölti. Ezt nem a rendszer vizsgálatával állapították meg, hanem a munkavállaló ténykedését többen látták, folyamatosan észlelték, hogy az illető állandóan egy közösségi oldalon kommunikál, és munkafeladatait nem teljesíti határidőre. A többi kolléga nyilatkozata alapján tudott a munkáltató arra következtetni, hogy a magáncélú használat meghaladja a munkaköri kötelezettségekhez kapcsolódó használat mértékét" - ismertette a konkrét esetet az ügyvéd.

Szűcs László felhívta a figyelmet arra, hogy az internetes oldalak látogatása, illetve ennek joga személyiségi jog. Amennyiben a munkáltató ezt ellenőrizni kívánja, ilyen esetekben szükséges ehhez a munkavállaló előzetes hozzájárulásának beszerzése.

Ahhoz, hogy az előzetes hozzájárulást beszerezzük, tájékoztatni kell a munkavállalót mindenek előtt arról, hogy egyrészt ennek az ellenőrzésnek a ténye megtörténhet, másrészt a szerzett adatokat a munkáltató milyen céllal kívánja felhasználni, illetve ezeket az adatokat milyen módon és meddig tárolja.

Ha ezekről tájékoztatja a munkáltató a munkavállalót, és az hozzájárul a magáncélú használat ellenőrzéséhez, akkor a munkáltató természetesen ellenőrizheti, hogy a munkavállaló milyen internetes oldalakat látogatott a munkaidő alatt - jelezte Szűcs László.