A felfüggesztési döntés tíz napról szól. Ez idő alatt több alap meg fogja változtatni a kezelési szabályzatát. Így élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy további három hónapra, vagy ennél is hosszabb időre felfüggesszék a visszavásárlást. Erre a lehetőséget ad a törvényi szabályozás. Bizonyos alapok élnek majd ezzel a lehetőséggel, mások nem.

Mit hozhat ez a piacon? Továbbra is kimenekítik innen a pénzüket az emberek?

Nagyon nagy felelősség ilyen esetben nyilatkozni, ezért inkább azt mondom, hogy nem tudom, mi fog történni. Németországban volt ilyen probléma 2005-2006-ban. Ugyan más okok miatt, de tömegesen áramlott ki a pénz az ingatlanalapokból. Ott az ok az volt, hogy túlzottan magasra értékelték az ingatlanokat. Büntetőjogi esetek is voltak.

Egy megoldás mutatkozott, a bankok vásároltak befektetési jegyeket, így megmentették a saját alapjaikat, és a befektetőknek is fizetni tudtak. Tudomásul kell venni, hogy az ingatlanalap nem olyan, mint a bankbetét. Az ingatlanpiac meglehetősen rizikós, ezért rizikós az ingatlanalapok működése is. Azok az emberek maradnak majd, akik hisznek ebben a piacban, de valószínűleg sokan ki fogják venni a pénzüket. Azt azonban nem tartom valószínűnek, hogy le fogják rohanni az alapokat, és azt is remélem, hogy a nyíltvégű alapok nyílt végűek is maradnak.

Mennyire kockázatos az ingatlanpiac?

Az ingatlanpiac nagyon kockázatos, az egész világon összeomlásokból és boomokból áll. Magyarország ebből a szempontból kicsit mindig unalmas piac volt. Egy kicsit emelkedtek a lakásárak, de sohasem ugrottak meg nagyon. A hitelválság természetesen Magyarországon is nagyon rossz az ingatlanfejlesztési piacnak, de túl fogjuk élni.

Milyen változások várhatók?

A lakáspiac stabil marad. Attól senkinek nem kell félnie, hogy lakásának csökken az ára. A mostani krízisben a lakásvásárlás egy relatív biztos pont lesz. Az új projektek száma drasztikusan csökken, így a meglévő lakások ára felértékelődik.

Egy gond lehet, ha akkora lesz a makrogazdasági válság, hogy az emberek tömegesen kezdik eladni a lakásaikat. Erre azonban nem kell számítani.

A kereskedelmi ingatlanok ügye a lakosságot nem érinti, ez a nyugat-európai befektetési alapokat foglalkoztatja. Ezen a piacon árcsökkenés várható, és ezzel párhuzamosan a bérleti díjak emelkedésére lehet számítani. Ennek mértéke 20-25 százalékos lehet. A fejlesztési piac valószínűleg át fog térni előbérleti szerződésekre, vagyis ha egy cég saját magának akar új irodát, akkor az építkezés megkezdése előtt előbérleti szerződést kell kötnie. Ellenkező esetben a beruházó nem kaphat hitelt.

A már megindult fejlesztések sorsa mi lesz? Ezek mennyire biztosak?

Az ingatlanpiac ciklusos, nem lehet nagyon rövid idő alatt reagálni, hiszen az építkezések másfél, két évig tartanak. Emiatt lehet átmeneti túlkínálat, de most úgy látjuk, hogy sok fejlesztést visszafognak, vagy a hitelproblémák miatt amúgy is erre kényszerülnek. A kínálati oldalon ezért komoly visszaesés várható, és ez segíteni fog az árakban. Amíg a hitelezési piac nem áll helyre, addig nagyon súlyos problémák lesznek.