Járai Zsigmond egy vállalkozói fórumon tartott előadásában beszámolt arról, hogy "ha minden jól megy", a jövő év végén és 2008-ban csökkeni fog az áremelkedések üteme, de a 3 százalékos inflációs cél elérésére a következő két évben nincs esély.

Hozzátette: a kedden nyilvánosságra kerülő októberi inflációs szám 6 százalék feletti lesz, 2007-ben átlagosan 7 százalékos, 2008 végére pedig 4 százalék körüli infláció prognosztizálható.

Járai Zsigmond magyarázata szerint az emelkedés az MNB-től függetlenül, döntően a kormányzati adó- és az áremelések miatt következett be. Az MNB céljai a monetáris politikát tekintve ezért nem változtak, nem kell másik célt kitűzni.

Változatlanul úgy gondoljuk, az a jó a társadalomnak, a gazdaságnak, ha árstabilitás van, hiszen a vállalkozások akkor tudnak tervezni - közölte a jegybankelnök.

Közölte: a monetáris politikának viszonylag kevés eszköze van az infláció befolyásolására. Az egyik legnyilvánvalóbb az alapkamat meghatározása, ennek emelésével próbálják a forintot stabilan tartani.

Járai Zsigmond elmondta: Magyarországon az árfolyam lépett elő a legfőbb inflációs tényezővé, és azt szeretnék elérni, hogy ez megváltozzon, és egyéb tényezőktől függjön.

A bankelnök szólt arról, hogy Magyarország számára ugyanakkor különlegesen kedvező pénzügyi környezetet biztosít a befektetők által elvárt 2 százalékpontos kamatfelár, amely hozzásegít a mostani 8 százalékos jegybanki alapkamat megtartásához.

Járai Zsigmond a következő évi költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte: "ha minden jól megy, most először van beterjesztve olyan költségvetés 2007-re, amelyben legalább a számok igazak. Ha azok az adó- és árintézkedések valóban megszületnek, a béreket valóban nem emeli a költségvetés, a költségvetési deficit nagyjából a tervek szerint alakulhat".

A jegybank elnöke szólt a konvergenciaprogram várható hatásairól, következményeiről is, amely az adók növekedésével az államnak a gazdaságban való erősebb jelenlétében mutatkozik meg.