Alkoholfogyasztásban Európa hercegei vagyunk

A KSH adatai szerint 2019-ben - egy önbevallásos kutatás szerint - a magyar lakosság 5,2 százaléka számított "nagyivónak". 20 százalék mértékletesen, 46 százalék pedig ritkán alkoholizálónak számított. 29 százaléknyian voltak teljesen "mentesek" a felnőtt lakosság körében - derül ki a Világgazdaság összefoglalójából.

A nemek közti megoszlás alapján a nagyivók 9:1 arányban férfiak és nők, összesen 420 ezren vannak.

Az alkoholizálással összefüggésben Magyarországon a rendszerváltozás óta reménykeltő a tendencia, de még mindig nem jó a helyzet. A százezer lakosra jutó, Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett hazai standard halálozási ráta

• 1993-ban érte el a maximumát (247,4),
• 2000-ben 164,7,
• 2010-ben 108,8,
• 2016-ban pedig már csak 78,7

volt a mutató értéke. Az alkohollal összefüggő halálozás még így is másfélszerese volt az Európai Unió átlagának (52,2) 2016-ban.

Alkohollal összefüggésben álló halálozási adat 20 európai országból állt rendelkezésre, Magyarország Litvánia, Észtország és Románia után a negyedik.

Nagyivónak számít, aki hetente 7 (nők) vagy 14 (férfiak) "egységnyi" alkoholt fogyasztottak - pohár bor, korsó sör, feles.

Az alkoholizmus negyvenféle betegséghez vezethet, például

• szájüregrák
• nyelőcsőrák
• emlőrák
• magas vérnyomás
• szív- és érrendszeri betegségek
• stroke
• májzsugorodás
• mentális betegségek
• gyomorbetegségek
• immunológiai rendellenességek
• csont- és izombetegségek
• nemzőszervi rendellenességek
• születési rendellenességek
• korai halálozás.

A cikkből az is kiderül, egyre kevesebb antipszichotikum fogy Magyarországon.