Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

Joga van tudni, mi az a Miranda-figyelmeztetés

Valószínűleg nem sokan tudják, mi az a Miranda-figyelmeztetés, pedig a szövegét mindenki jól ismeri, aki látott már amerikai bűnügyi filmet: "Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni...". De miért hívják Mirandának, és hogyan működik a figyelmeztetés a valóságban? Utánajártunk.

A Miranda-figyelmeztetés egy 1966-os Legfelsőbb Bírósági döntést követően lett kötelező az Egyesült Államokban. Ha nem hangzik el a gyanúsított kihallgatása előtt, akkor semmi, amit mond, nem használható fel bizonyítékként a bíróságon.

A névadó: Ernesto Miranda

A figyelmeztetés egy férfiról, Ernesto Mirandáról kapta a nevét. Mirandát 1963-ban tartóztatták le emberrablás és nemi erőszak miatt.

A férfi, akit nem figyelmeztettek arra az alkotmányos jogára, hogy nem köteles maga ellen terhelő vallomást tenni, illetve, hogy joga van ügyvédhez, bevallotta a bűncselekményeket.

Perében az ügyészség nem is használt fel más bizonyítékot, beismerő vallomása alapján ítélték el.

A Legfelsőbb Bíróság azonban a Miranda kontra Arizona állam perben úgy találta, hogy Mirandát megfélemlítették a kihallgatáson, és amikor vallomást tett, nem volt tisztában jogaival. Ezért új eljárást rendeltek el.

Miranda gyilkosa élt a jogaival

Mirandát az új tárgyaláson is elítélték, igaz, akkor már szemtanúk vallomása és más bizonyítékok alapján. Tizenegy évet ült. Ironikus módon később, amikor megölték, az őt megkéselő férfinak már felolvasták a Miranda-figyelmeztetést, és a férfi ennek alapján meg is tagadta a vallomástételt.

A szöveg államról-államra változhat

A Legfelsőbb Bíróság nem határozott meg konkrét szöveget, csak leírta, hogy minek kell szerepelnie benne.

Bár minden állam saját maga határozza meg a pontos szöveget, egy átlagos Miranda-figyelmeztetés azonban így hangzik:

"Joga van hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható ön ellen a bíróságon. Joga van ügyvédet kérni, és joga van ahhoz, hogy ügyvédje jelen legyen minden kihallgatásán. Ha nincs pénze ügyvédre, állami költségen kirendelnek maga mellé egyet".

Meg kell győződni róla, hogy megértette-e a gyanúsított

Nem elég azonban elhadarni a gyanúsított jogait - mint ahogy az a legtöbb amerikai filmben történik -, a rendőröknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a letartóztatott meg is értette azokat.

Ami érthető egy olyan országban, amely tele van az angolt rosszul beszélő bevándorlóval.

Van olyan állam, ahol megkövetelik, hogy a gyanúsított határozott igennel nyugtázza a figyelmeztetés tudomásul vételét, és a hallgatása nem tekinthető igenlésnek.

Letartóztatáskor nem feltétlenül kell felolvasni

Az amerikai filmeknek köszönhetően a Miranda-figyelmeztetés elvárt részévé vált a letartóztatásoknak, pedig a gyanúsítottnak nem feltétlenül kell a letartóztatáskor felolvasni a jogait. Erre csak kihallgatása előtt van szükség.

Sőt, olyan esetekben, amikor a közbiztonság azt megköveteli, a figyelmeztetés felolvasása nélkül is feltehet kérdéseket a rendőrség, és a válaszokat speciális esetekben így is fel lehet használni a bíróságon.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×