A törvényi feltételeknek megfeleltek a magyar érettségi tételek és a feladatok, a diákokat pedig semmilyen meglepetés sem érte, hiszen tavaly már ebben a rendszerben zajlott a vizsga.

Siller Mariann, a Magyartanárok Egyesülete választmányi tagja az InfoRádióban elmondta, a szövegértés egy olyan szövegről szólt – keresztnévadásról –, ami mindenkinek lehet érdekes, és egy kicsit a nyelvészethez, statisztikához is köze van.

„Volt néhány kifejezetten jó feladat, és voltak olyanok – a legelső és az utolsó –, aminek a szövegértéshez semmi köze nincsen, de hát az új törvényben benne van, hogy lehet nyelvtani, nyelvi kérdés is a szövegértési feladatsorban.”

Szerinte sok feladat volt, közte olyan is, ami kicsit talán fölöslegesen vitte az időt és a figyelmet.

A második rész, ami szintén tavaly volt először, az irodalmi teszt – feladatlap –, abban sem volt meglepetés, olyan volt, amilyet ígértek.

„Törvényes, de nem értünk vele egyet. De minden világos volt, és azt gondolom, hogy a megoldókulcsban sem lehet nagyon nagy meglepetés” – folytatta Schiller Mariann.

A második feladatban két mű értelmezése vagy összehasonlító értelmezése közül lehetett választani.

„Tavaly vezették azt be, hogy a szövegértésben nem csak szövegértés, hanem nyelvi-nyelvtani feladatok is vannak. Az érvelés helyett van egy irodalmi műveltséget tesztelő feladatlap, és a második részben a műértelmezés mellett, illetve helyett van egy műértelmezés és egy úgynevezett témakifejtő esszé. E kettőből lehetett választani” – részletezte.

Kedden a matematikatudásukról adnak számot az érettségiző diákok.