Módosították az EBRD létrehozásáról szóló megállapodást.

A határozat Irak térségével és hat szubszaharai állammal bővíti az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank működési területét olyan módon, hogy az nem vezethet a bank AAA-s besorolásának lerontásához – ismertette előterjesztői expozéjában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kedden.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank már 2022-ben jóváhagyta a terjeszkedést a szubszaharai országok és Irak felé, ám ennek megvalósítását az ukrajnai háború átmenetileg megakadályozta – idézte fel a Fidesz vezérszónoka. Herczeg Tamás szerint a döntés célja, hogy az EBRD hozzájáruljon a térség geopolitikai stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez, miközben Ukrajna támogatása prioritás marad. A KDNP is támogatja a javaslatot – közölte a párt vezérszónoka. Ellenzéki felszólalók nem voltak a vitában.

Az Országgyűlés szerdán 177 igen szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot. A módosítással az EBRD hagyományos műveleteire vonatkozó tőkeáttételi limitek az igazgatótanács hatáskörébe kerülnek, azaz nem kell hozzá minden részes állam jóváhagyása, így a döntéshozatal rugalmasabbá válik.

Felfüggesztették a CFE-ről szóló szerződést és kiegészítő dokumentumait.

Az Országgyűlés 177 igen, öt nem szavazattal jóváhagyta szerdán az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződést és kiegészítő dokumentumait. Miután Oroszország 2023-ban felmondta a szerződést és ez ugyanabban az évben, november 7-én hatályossá vált, a NATO tagállamok 2023. november 7-én közös közleményt adtak ki, amelyben kinyilvánították szándékukat a szerződés végrehajtásának felfüggesztésére. A felfüggesztéssel NATO tagállamként Magyarország ezen szándéknak tesz eleget.

A Fidesz vezérszónoka kedden úgy fogalmazott, hogy Oroszország évtizedekkel fordította vissza a történelem kerekét az Ukrajna elleni totális támadással. A háború meggyengítette az amúgy is hanyatló európai versenyképességet és hatalmas inflációt eredményezett - emlékeztetett Tilki Attila. A KDNP-s Hollik István arról beszélt, hogy az európai biztonság fenntartása alapvető magyar érdek. A szocialista Harangozó Tamás frakciója támogatásáról biztosította az indítványt, ahogyan a jobbikos Sas Zoltán is, aki szerint a tárgyalt szerződés egyfajta szimbolikus békekötés volt a NATO és a Varsói Szerződés között, és megakadályozta a fegyverkezési versenyt. A Mi Hazánk vezérszónoka, Novák Előd a sorkötelezettség visszaállítása mellett érvelt a vitában.

A postákon is lehetőség lesz a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételre.

A jövőben a bankjegykiadó automaták mellett a postákon is lehetőség lesz havonta két alkalommal ingyenesen felvenni legfeljebb 150 ezer forintnyi készpénzt – az erről szóló jogszabálymódosítást a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításának részeként fogadta el az Országgyűlés 135 igen, öt nem és 42 tartózkodás mellett a szerdai napon.

Az elfogadott törvény több európai parlamenti és tanácsi rendeletet, irányelvet ültet át a magyar jogba, amelyek a pénzügyi szereplők által alkalmazott digitális technológiák működési kockázataival szembeni ellenállóképesség biztosítását célozza.

Észszerűsödik a biztonsági események bejelentése, és elősegítik a minőségi zöld kötvények piacának fejlődését – mondta előterjesztői expozéjában Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kedden, hozzátéve: a rendelet egységes szabályokat határoz meg azon kötvényekre, amelyeket a taxonómia rendelet szerinti környezetileg fenntartható célok finanszírozására irányulnak.

A Fidesz vezérszónoka, Szeberényi Gyula szerint az európai zöld kötvény megkönnyíti a befektetők számára a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását és összehasonlítását. A KDNP-s Nacsa Lőrinc arról beszélt, hogy a javaslat növeli a pénzügyi rendszer biztonságát. A DK vezérszónoka, Dávid Ferenc gyanúsnak találja, hogy a javaslat nem vonatkozna az Eximbankra és a Magyar Fejlesztési Bankra. A Jobbikos Z. Kárpát Dániel szóvá tette, hogy mind a magyar családok kasszájából, mind a költségvetésből hiányzik az a pénz, amit a digitális óriások beszednek. A Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István pártja javaslata mellett érvelt, amely alkotmányos védelmet adna a készpénzhasználatnak.

Újabb 180 nappal hosszabbíthatja meg a kormány a veszélyhelyzetet.

A veszélyhelyzet meghosszabbítására azért van szükség, hogy minden eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, valamint arra, hogy Magyarország minél előbb maga mögött hagyja a konfliktus káros következményeit – mondta keddi előterjesztői expozéjában Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

A Fidesz vezérszónokaként Kiss János, a KDNP nevében pedig Hollik István biztosította támogatásáról az indítványt. A DK-s Arató Gergely szerint viszont az intézkedés azt bizonyítja, hogy a kormánypártok nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni. A Momentum vezérszónoka, Hajnal Miklós úgy fogalmazott, hogy a rendeleti kormányzás alapjaiban teszi jelentéktelenné az Országgyűlést. A Mi Hazánk képviseletében felszólaló Novák Előd politikai trükknek és a hatalommal való visszaélés eszközének nevezte a veszélyhelyzetet. A többi ellenzéki párt nem szólt hozzá a vitához.

Az Országgyűlés végül szerdán 135 igen, 47 nem szavazattal felhatalmazta a kormányt, hogy az orosz–ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet november 19-ig meghosszabbítsa. A kormány még 2022 májusában hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háború miatt, és annak meghosszabbítására a parlament már többször is felhatalmazást adott.

Megszűnik a Nemzeti Földügyi Központ.

Megszűnik a Nemzeti Földügyi Központ, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatokat, az erdőtervezési és az öntözési feladatokat az Agrárminisztérium, míg a térinformatikai feladatokat a Magyar Államkincstár veszi át.

Az erről szóló törvényt 140 igen, 21 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az általános indoklás szerint a szervezeti változtatástól a feladatok hatékonyabb és olcsóbb ellátása várható, amely létszám-megtakarítással is jár. A közvetlen miniszteri irányítás pedig lehetővé teszi a kormányzati birtokpolitika gyors és pontos megvalósítását.

Kistelepülési önkormányzatok kaphatnak állami vagyontárgyakat.

A Magyar falu program folytatásaként a jövőben lehetőség lesz olyan vagyonelemek ingyenes önkormányzati tulajdonba adására, amelyek az állami feladatellátáshoz nem szükségesek. A programban az 5 és 15 ezer közötti lakosú települések vehetnek részt, a jogszabálymódosítás célja a kistelepülések lakosságának megőrzése.

A többi között ez szerepel a számos gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú módosítást tartalmazó törvényben, amelyet 135 igen, 35 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A csomagban szereplő, a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezésének kiegészítése azt szolgálja, hogy a vagyonjuttatás kedvezményezettjét ne érje hátrányos jogkövetkezmény, ha a vagyontárgyat az átadó használatába adják.

A pénzmosás elleni szabályozás módosítása során a felügyeleti pénzbírságokra vonatkozó szabályt egyértelműsítik, továbbá átveszik a kriptovaluták európai uniós szintű szabályozását.

Elfogadták a kriptoeszközök piacáról szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés 146 igen, öt nem szavazattal és harminc tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára korábban a jogszabályról elmondta, hogy az kiterjed a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, bevezetésére a kereskedésbe, a kriptoeszköz-szolgáltatásokra, valamint a felügyeleti feladatokra. A kriptoeszközök osztályozása igazodik az uniós rendelethez, ezért megkülönbözteti az úgynevezett eszközalapú tokeneket, az elektronikuspénz-tokeneket, továbbá azokat a kriptoeszközöket, amelyek az előbbi kettő közül egyiknek sem minősülnek - fogalmazott.

A felügyeleti feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el.