Két jelölt közül – Fekete Károly ellenében – Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választotta a Magyarországi Református Egyház (MRE) új összetételű zsinata a testület lelkészi elnökévé szerdán Budapesten. Balog Zoltán 64-33-ra nyert a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökével szemben a zsinati szavazáson.

A zsinat világi elnökének Molnár Jánost, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát választották. A zsinat lelkészi alelnöke Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, világi alelnöke Nemes Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.

Balog Zoltán székfoglalójában - megköszönve a zsinat bizalmát - elsőként azt kérte, hogy a gyülekezetek

nyissák ki a templomokat,

és - ahol csak lehet - az egyház járványügyi szabályait betartva tartsanak istentiszteleteket.

Az egyház feladatairól szólva fontosnak nevezte a lelki és a szellemi megújulást, az egyház rendelkezésére álló "emberi erősforrások" lehető leghatékonyabb felhasználását, valamint a református egyház gyülekezeti szinten már meglévő önfenntartóságának erősítését.

Balog Zoltán szólt arról is: a zsinat feladata, hogy megmutassa a keresztyén hit magyar református arcát.

"Kisebbségi egyház vagyunk, de ez azt is jelenti, hogy van egy olyan sajátos mondanivalónk,

sajátosságunk, ami másoknak nincs meg, és ezt meg kell mutatnunk" - fogalmazott a református püspök.

A legfontosabb tennivalók

Balog Zoltán székfoglaló beszédében azt mondta, négy területen van fontos tennivalója az egyháznak. Az első a lelkiség, amely mindent megelőz ezt követi a szellemi megerősödés, ami különösen fontos, „amikor még itt, hazánkban is kísért a korszellemhez való alkalmazkodás vágya”. „Erre rossz példákat látunk tőlünk nyugatra, de ne engedjük, hogy ez a trend elsodorjon bennünket. A teológiánk, mint a hit ismerete és a hit védelme, legyen jelen az életünkben – a hit védelme pedig nemcsak reagálás, hanem kezdeményezés is lehet” – fogalmazott.

A stratégiai tennivalók tekintetében ugyanilyen fontos, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikat a lehető leghatékonyabban tudják használni. A dunamelléki püspök szerint téves nézet, hogy a református egyház nem önfenntartó, hiszen a gyülekezetek legnagyobb része a gyülekezeti tagok adakozásából tartja fent magát – de nagyon fontos az anyagi kérdések figyelemmel kísérése is. „Előre kell lépnünk más területeken is az önfenntartásban, de az sohasem a saját javunkat szolgálja, az egyház nem a saját tagjainak védelme érdekében szerveződik – emlékeztett Balog Zoltán. – Nem attól érezzük magunkat jól, ha minden marad a régiben, hanem ha tudunk változni. Szolgálatunk mindig másokra vonatkozik.”

„A mi sorsunkat úgy alakította a történelem Ura, hogy amikor a magyarságról beszélünk, akkor a világ magyarságát értjük ez alatt. Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk a keresztyén hit református, magyar arcát – hangsúlyozta Balog Zoltán. – Bár a Kárpát-medencében is kisebbségben vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy nincs mondanivalónk: be kell mutatnunk, kik vagyunk mi, ez pedig karakteresen legyen az, amit örököltünk az elmúlt ötszáz évben – és hogy ennek ma is ereje van.

‚Ha Istennek a legfontosabb az ember, akkor nekünk is az ember kell legyen a legfontosabb – figyelmeztetett Balog Zoltán. – Amikor pénzről, szervezetről vagy jogról beszélünk, ne váljon el a munkánk a Krisztusban élt életünktől. Ha ez sikerül, akkor valóban Isten dicsőségére és az emberek javára fogjuk végezni szolgálatunkat."

Balog Zoltán Ózdon született, 62 éves. 1983-ban szerzett református lelkészi képesítést, ekként is dolgozott a következő években, illetve tudományos és karitatív tevékenységet is végzett.

1989 őszén tábori lelkészként az NDK-ból menekültek között szolgált. 1989-től a budapesti Németajkú Egyházközség beosztott lelkésze, 1996-tól megválasztott lelkésze.

Tanított óraadóként a budapesti teológián, vallástanárként a Baár-Madas Református Gimnáziumban. A Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetében három évig volt tudományos munkatárs.

2002-ben a Semmelweis Egyetem sportkarán (TF) mentálhigiénés szakember diplomát is kapott.

2006 és 2018 között lelkészi tevékenységét a képviselőséggel való összeférhetetlenség miatt szüneteltette,

2006-tól a Fidesz országgyűlési képviselője volt, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, 2012-től az emberi erőforrások minisztere 2018-ig, kezdeményezésére lett munkaszüneti nap nagypéntek.

Lelkészként 2018-ban reaktiválta magát, idén januárban iktatták be a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökeként, a tisztségre tavaly novemberben választották meg – ekkor úgy fogalmazott, "én nem politikusként jöttem ide" –, ezt követően távozott a Polgári Magyarországért Alapítvány éléről is.

A Parokia.hu egyházi portálon fellelhető életrajza szerint 5 gyermeke és 8 unokája van.

Balog Zoltán 2019. március 8-án az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.