INFORÁDIÓ
2022. május 17. kedd
Paszkál

balog zoltán

református

magyarországi református egyház

püspök

Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, újonnan megválasztott zsinati lelkészi elnök a Magyarországi Református Egyház zsinatának alakuló ülése után a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán 2021. február 17-én.

Portré Balog Zoltánról, a reformátusok új lelkészi elnökéről

Infostart

A Magyarországi Református Egyház első emberévé választott korábbi politikus Kásler Miklós elődje volt az erőforrástárca élén, de három éve visszatért eredeti hivatásához. Diplomái számánál is több gyermeke, még több unokája van.

Két jelölt közül – Fekete Károly ellenében – Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választotta a Magyarországi Református Egyház (MRE) új összetételű zsinata a testület lelkészi elnökévé szerdán Budapesten. Balog Zoltán 64-33-ra nyert a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökével szemben a zsinati szavazáson.

A zsinat világi elnökének Molnár Jánost, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát választották. A zsinat lelkészi alelnöke Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, világi alelnöke Nemes Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.

Balog Zoltán székfoglalójában - megköszönve a zsinat bizalmát - elsőként azt kérte, hogy a gyülekezetek

nyissák ki a templomokat,

és - ahol csak lehet - az egyház járványügyi szabályait betartva tartsanak istentiszteleteket.

Az egyház feladatairól szólva fontosnak nevezte a lelki és a szellemi megújulást, az egyház rendelkezésére álló "emberi erősforrások" lehető leghatékonyabb felhasználását, valamint a református egyház gyülekezeti szinten már meglévő önfenntartóságának erősítését.

Balog Zoltán szólt arról is: a zsinat feladata, hogy megmutassa a keresztyén hit magyar református arcát.

"Kisebbségi egyház vagyunk, de ez azt is jelenti, hogy van egy olyan sajátos mondanivalónk,

sajátosságunk, ami másoknak nincs meg, és ezt meg kell mutatnunk" - fogalmazott a református püspök.

A legfontosabb tennivalók

Balog Zoltán székfoglaló beszédében azt mondta, négy területen van fontos tennivalója az egyháznak. Az első a lelkiség, amely mindent megelőz ezt követi a szellemi megerősödés, ami különösen fontos, „amikor még itt, hazánkban is kísért a korszellemhez való alkalmazkodás vágya”. „Erre rossz példákat látunk tőlünk nyugatra, de ne engedjük, hogy ez a trend elsodorjon bennünket. A teológiánk, mint a hit ismerete és a hit védelme, legyen jelen az életünkben – a hit védelme pedig nemcsak reagálás, hanem kezdeményezés is lehet” – fogalmazott.

A stratégiai tennivalók tekintetében ugyanilyen fontos, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikat a lehető leghatékonyabban tudják használni. A dunamelléki püspök szerint téves nézet, hogy a református egyház nem önfenntartó, hiszen a gyülekezetek legnagyobb része a gyülekezeti tagok adakozásából tartja fent magát – de nagyon fontos az anyagi kérdések figyelemmel kísérése is. „Előre kell lépnünk más területeken is az önfenntartásban, de az sohasem a saját javunkat szolgálja, az egyház nem a saját tagjainak védelme érdekében szerveződik – emlékeztett Balog Zoltán. – Nem attól érezzük magunkat jól, ha minden marad a régiben, hanem ha tudunk változni. Szolgálatunk mindig másokra vonatkozik.”

„A mi sorsunkat úgy alakította a történelem Ura, hogy amikor a magyarságról beszélünk, akkor a világ magyarságát értjük ez alatt. Azért vagyunk itt, hogy megmutassuk a keresztyén hit református, magyar arcát – hangsúlyozta Balog Zoltán. – Bár a Kárpát-medencében is kisebbségben vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy nincs mondanivalónk: be kell mutatnunk, kik vagyunk mi, ez pedig karakteresen legyen az, amit örököltünk az elmúlt ötszáz évben – és hogy ennek ma is ereje van.

‚Ha Istennek a legfontosabb az ember, akkor nekünk is az ember kell legyen a legfontosabb – figyelmeztetett Balog Zoltán. – Amikor pénzről, szervezetről vagy jogról beszélünk, ne váljon el a munkánk a Krisztusban élt életünktől. Ha ez sikerül, akkor valóban Isten dicsőségére és az emberek javára fogjuk végezni szolgálatunkat."

Balog Zoltán Ózdon született, 62 éves. 1983-ban szerzett református lelkészi képesítést, ekként is dolgozott a következő években, illetve tudományos és karitatív tevékenységet is végzett.

1989 őszén tábori lelkészként az NDK-ból menekültek között szolgált. 1989-től a budapesti Németajkú Egyházközség beosztott lelkésze, 1996-tól megválasztott lelkésze.

Tanított óraadóként a budapesti teológián, vallástanárként a Baár-Madas Református Gimnáziumban. A Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetében három évig volt tudományos munkatárs.

2002-ben a Semmelweis Egyetem sportkarán (TF) mentálhigiénés szakember diplomát is kapott.

2006 és 2018 között lelkészi tevékenységét a képviselőséggel való összeférhetetlenség miatt szüneteltette,

2006-tól a Fidesz országgyűlési képviselője volt, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, 2012-től az emberi erőforrások minisztere 2018-ig, kezdeményezésére lett munkaszüneti nap nagypéntek.

Lelkészként 2018-ban reaktiválta magát, idén januárban iktatták be a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökeként, a tisztségre tavaly novemberben választották meg – ekkor úgy fogalmazott, "én nem politikusként jöttem ide" –, ezt követően távozott a Polgári Magyarországért Alapítvány éléről is.

A Parokia.hu egyházi portálon fellelhető életrajza szerint 5 gyermeke és 8 unokája van.

Balog Zoltán 2019. március 8-án az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

Balog Zoltán az Arénában - 1. rész
 
Balog Zoltán az Arénában - 2. rész
 

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kapcsolódó hang

Balog Zoltán a reformátusok zsinati lelkész elnöke
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018