Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A Liget Budapest projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum (elöl) és a Magyar Zene Háza a Városligetben 2020. szeptember 11-én.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Kormányrendelet rögzítette a Városliget építésszabályozási sarokpontjait

A jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal egybecsengő módon rögzítette a Városliget megújításának építésszabályozási sarokpontjait a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendelet.

A kedden késő este megjelent kormányrendelet lényege, hogy

annak hatályba lépése után a főváros nem módosíthatja a rendeletbe emelt városligeti építési szabályokat,

amelyek többek között rögzítik a parkban felépítendő épületek körét, valamint azt is, hogy a Városligetben a beépítés legnagyobb megengedett mértéke 7 százalék, a legnagyobb párkánymagasság 25 méter, a zöldfelület legkisebb mértéke pedig 65 százalék kell legyen, s ebből a teljes értékű zöldfelületnek el kell érnie a 61 százalékot.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa elmondta, hogy a kedden megjelent kormányrendelet nem jelent változásokat a beruházás folytatásában és minden tekintetben a jelenleg hatályos szabályozást tartja fenn. Hozzátette, a fővárosi vezetés által tervezett módosítás megszüntette volna az érdemi párbeszéd lehetőségét is, a kedden megjelent kormányrendelettel viszont megmaradt a dialógus esélye.

Mint emlékeztetett, a jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosításának folyamatát több mint félévvel ezelőtt indította meg a főváros vezetése. Noha a Városliget megújításának kérdése nem pusztán fővárosi, hanem nemzeti ügy, a módosítási folyamatban a fővárosi vezetés úgy terjesztette a Fővárosi Közgyűlés elé az általa tervezett módosításokat, hogy ezzel megkerülte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát, nem volt hajlandó érdemi szakmai párbeszédre a Városliget megújításában illetékes kormányzati szervezetekkel, és a kötelező partnerségi egyeztetés során semmilyen módon nem vette figyelembe a rekordszámú, mintegy kétezer civil résztevő döntő többségének, több mint 90 százalékának a véleményét sem, akik az évek óta hatályos szabályzat megtartása mellett érveltek.

A kormány annak érdekében, hogy a törvény által kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított nemzeti ügy, a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósításának sorsa ne a fővárosi vezetés egyoldalú diktátuma, hanem egy valós tényeken alapuló párbeszéd során dőljön el, ezért az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján, a jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzat előírásain alapuló rendeletet alkotott a városligeti építési szabályok sarokpontjairól. Ezen rendelettel nem lehet ellentétes bármely ezt követő fővárosi szintű szabályozás - mondta el a miniszteri biztos.

Baán László kiemelte: a kormány továbbra is fenntartja azt az egyoldalú vállalását, hogy nem kezdi el a fővárosi vezetés által kifogásolt három új intézmény: az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és Városligeti Színház építését mindaddig, amíg ebben a kérdésben nem jut megállapodásra a fővárossal. Ezen intézmények megvalósítását ugyanakkor a kormány továbbra is Budapest és a nemzet érdekeit kimagaslóan szolgáló fejlesztésnek tekinti, ezért türelemmel várja és szorgalmazza egy szakmai érveken és tényeken alapuló megállapodás létrejöttét - közölte.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a főváros vezetése által tervezett VÉSZ-módosítás eltörölte volna az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és Városligeti Színház építési helyeit, noha a főváros által készített előkészítő anyagok is egyértelműen leszögezik, hogy a Liget projekt teljes körű, ezen három fejlesztést is tartalmazó megvalósulása esetén jelentősen, a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületek aránya a Városligetben. Ráadásul ezen épületek esetében különösen érthetetlen a zöldfelületek védelmére való hivatkozás: ezek megvalósítása ugyanis semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelent, hiszen a helyükön több mint száz éve mindig is épületek álltak - jegyezte meg.

Baán László emlékeztetett arra, hogy a Liget Budapest projekt valamennyi eddig átadott összes eleme rendkívül népszerű és napról napra egyre több ember számára bizonyítják a Liget projekt célkitűzéseinek érvényességét; átadásuk óta már több százezer látogatót fogadtak a megújult parkrészek, a Nagyjátszótér, a Millennium Háza és a Rózsakert, a Városligeti Sportcentrum, az ifjúsági sportpályák, valamint a kutyás élménypark is.

A közvélemény-kutatások ráadásul azt mutatják, hogy a fejlesztés konkrét terveinek ismeretében a budapestiek 70, míg az ország lakosságának 80 százaléka a Liget projekt teljes körű megvalósítását szeretné. A VÉSZ tervezett módosítása kapcsán mintegy kétezer magánszemély, intézmény és civil szervezet mondta el véleményét, ezek 90 százalékot is meghaladó része a Liget Budapest projekt teljes megvalósítását és a korábbi építési szabályzat megmaradását kérte, miközben több mint 60 ezren írták alá a Liget projekt eredetileg tervezett megvalósítását szorgalmazó országos petíciót - emelte ki a miniszteri biztos.

A Városliget egy olyan, egész Európában egyedülálló közpark, ahol a kulturális, rekreációs intézmények gazdagsága és a zöldfelületi kikapcsolódás több mint egy évszázada egyenértékűen van jelen a park életében és közösen adják azt a karaktert és vonzerőt, amelyek a Ligetet a legkedveltebb fővárosi parkká tették és teszik - hangsúlyozta Baán László. Kiemelte továbbá, hogy ezen hagyományra építve növeli park zöldfelületét és újítja meg intézményi hálózatát a Liget Budapest projekt, amely nemcsak Magyarország elmúlt száz évének, hanem jelenleg az egész nyugati világnak a legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztése, amelynek teljes körű megvalósítása érdeke nemcsak nemzetünk jelen, hanem eljövendő generációinak is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 5. 21:40
×
×
×
×