Az NMHH közleménye szerint az internethasználat magyarországi terjedésével párhuzamosan „egyre nehezebb helyzetbe kerül a hagyományos média és távközlés”, azaz a tévézés, a rádiózás, a nyomtatott sajtó és a telefonálás.

2019 végén már több mint 6,5 millió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), aki legalább heti rendszerességgel böngészett a világhálón. A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból

az internetezők fele már egyáltalán nem vagy kevéssé szokott tájékozódni

– állapította meg a felmérés, amelyet tavaly november 18. és december 10. között négyezer fős minta segítségével, online önkitöltős kérdőívvel készítettek.

A szórakozás, filmnézés tekintetében is hasonló arányban vezet az internet: 46 százalék nem vagy már csak keveset tévézik, sokkal inkább a neten tölti a szabadidejé. A hagyományos telefonálás valamennyire tartja magát az internettel folyó versenyben, csak a válaszadók egyharmada mondta, hogy nagyrészt vagy kizárólag az interneten keres meg másokat.

Az összegzés szerint a hagyományos média és távközlés internettel szembeni térvesztése leginkább azzal függ össze, hogy

egyre több ember, egyre többet és egyre magabiztosabban internetezik,

vagyis – az életkor kivételével – „a demográfiai jellemzők kevéssé mutatnak összefüggéseket”.

Az NMHH felméréséből az is kiderült, hogy a húsz év alattiaknál sokkal gyorsabb a televízió és a rádió térvesztése az internettel szemben. A tizenévesek között tízből heten a világhálóról tájékozódnak a hagyományos tévék, rádiók, újságok helyett – tizenháromból mindössze egy fiatal mondta, hogy többet tévézik, mint amennyit internetezik –, és tízből nyolcan az interneten néznek filmeket, videókat vagy sorozatokat.

A harminc év alattiak kétharmada, a harmincasoknak pedig a fele nyilatkozott úgy, hogy már nagyrészt vagy kizárólag interneteznek tévézés helyett.

A hatvanas és a hetvenes korosztálynál is jelentkezik az internet „beszippantó” hatása. Az internetező hatvanasok 70 százaléka, míg a hetven évesnél idősebbek 68 százaléka ugyanannyit vagy többet internetezik, mint amennyit tévézik.

Az NMHH kutatásából az is kiderült, hogy a videonéző internetezők 15 százaléka teljesen felhagyott a hagyományos tévénézéssel, további 26 százalékuk pedig kevesebbet tévézik; a neten zenét és podcastot hallgatók közül pedig már 22 százalék hagyott fel véglegesen „a klasszikus rádiózással”. Az átrendeződés ez esetben is a harminc éven aluliak körében a legszembeötlőbb.

Az Y- és Z-generációban kétszer többen vannak, akik már nem tévéznek

(28 és 30 százalék), és másfélszer-kétszer többen, akik már nem rádióznak (28 és 38 százalék), mint azok, akik fogyasztanak még hagyományos médiát.

Bakonyi Eszter az InfoRádióban megjegyezte, vélhetően a bezárkózás idején az internetezők száma tovább emelkedett, hiszen nagyon sokan kényszerültek arra, hogy a koronavírus-járvány miatt otthonról dolgozzanak, tanítsanak, tanuljanak, hogy az ügyeiket ezen intézzék, vagy egyszerűen kapcsolatban maradjanak a szeretteikkel, akikkel nem találkozhattak.

A NMHH Piaci Információs Osztályának piackutató elemzője megjegyezte, nagyon sok internetező számára vonzó, hogy a tartalmakat saját maga válogathatja össze az ízlése szerint.