Jelentősen átszabja a középiskolai biológiaoktatást a szeptembertől hatályba lépő módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek – írja a Magyar Nemzet.
A diákok életébe hetedikben bekapcsolódó tantárgy eddig a 10., 11. és 12. osztályban is mindenki számára kötelező volt,
ősztől azonban a középiskolai szakasz lerövidül:
csak a gimnáziumok első két évében kell tanulni a tantárgyat. A felsőbb évfolyamokon a szakirányban továbbtanulók választhatnak emelt szintű érettségire felkészítő fakultációt.
A módosított alaptantervnek megfelelő átdolgozás során kétféle középiskolai tankönyv készült, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a diákok variálható sorrendben dolgozzák fel a témaköröket.
A biológia-kerettantervek kidolgozásában is részt vevő szakértő szerint a tartalmi változásokat a XXI. század természeti és technológiai kihívásai, valamint a tanulás-tanítás módszertani fejlődése indokolja. Az általa szerzett kötetben
új témakörök és újabb elméletek is helyet kaptak.
Ilyen például az élet kémiai alapjainak és a keletkezésével kapcsolatos elképzelések bemutatása vagy a változékonyság biológiai alapjainak és technológiai vonatkozásainak mélyebb elemzése
Az életközösségek leírásáról inkább a vizsgálatukra helyeződik a hangsúly, így lehetőség nyílik az önálló kutatásra, az élmény alapú tanulásra, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos gondolkodásra – magyarázta a lapnak Veres Gábor tankönyvfejlesztő, aki szerint fontos célkitűzés az is, hogy a gyerekek ne csak értsék, hanem meg is szeressék a természettudományos tárgyakat.
Az ismeret átadása helyett a megismerés és a problémamegoldás kerül előtérbe,
a biológiaórákat ezért sok-sok természettudományos vizsgálat színesíti – olvasható.